mono/linux-packaging-mono
0
0
Fork 0
Code Issues Pull Requests Packages Projects Releases Wiki Activity

Imported Upstream version 3.6.0

Browse Source 
Former-commit-id: da6be194a6b1221998fc28233f2503bd61dd9d14
This commit is contained in:
Jo Shields
2014-08-13 10:39:27 +01:00
commit a575963da9
50588 changed files with 8155799 additions and 0 deletions
Download Patch File Download Diff File Expand all files Collapse all files

24
mcs/class/I18N/West/Test/texts/box-437.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,24 @@
Box drawing characters
From Wikipedia, the free encyclopedia.
Jump to: navigation, search
Box drawing characters are widely used in text user interfaces to draw various frames and boxes. In graphical user interfaces these characters are useless, because it is much simpler to draw lines and rectangles directly with graphical APIs; besides, box drawing characters work only with fixed-width fonts.
(NOTE: removed for testing Mono)
In all MS-DOS codepages box drawing characters are present, but their number is limited to 40:
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
or even to 22:
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
And for Unix programs, usually only 11 basic characters are available:
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
or, on some terminals, they are not available at all, so they are replaced with such ASCII characters as '-', '|' and '+'.
Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Box_drawing_characters"
Category: Unicode

24
mcs/class/I18N/West/Test/texts/box-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,24 @@
Box drawing characters
From Wikipedia, the free encyclopedia.
Jump to: navigation, search
Box drawing characters are widely used in text user interfaces to draw various frames and boxes. In graphical user interfaces these characters are useless, because it is much simpler to draw lines and rectangles directly with graphical APIs; besides, box drawing characters work only with fixed-width fonts.
(NOTE: removed for testing Mono)
In all MS-DOS codepages box drawing characters are present, but their number is limited to 40:
│┤╡╢╖╕╣║╗╝╜╛┐└┴┬├─┼╞╟╚╔╩╦╠═╬╧╨╤╥╙╘╒╓╫╪┘┌
or even to 22:
│┤╣║╗╝┐└┴┬├─┼╚╔╩╦╠═╬┘┌
And for Unix programs, usually only 11 basic characters are available:
│┤┐└┴┬├─┼┘┌
or, on some terminals, they are not available at all, so they are replaced with such ASCII characters as '-', '|' and '+'.
Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Box_drawing_characters"
Category: Unicode

103
mcs/class/I18N/West/Test/texts/czech-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,103 @@
It is copied from Wikipedia, http://cs.wikipedia.org/wiki/%C4%8Ce%C5%A1tina
Authored under GFDL license: http://cs.wikipedia.org/wiki/Wikipedie:GNU_Free_Documentation_License
Čeština
Z Wikipedie, otevřené encyklopedie
Skočit na: Navigace, Hledání
Čeština je západoslovanský jazyk nejvíce příbuzný se slovenštinou, poté polštinou a lužickou srbštinou. Patří tedy mezi slovanské jazyky, do rodiny jazyků indoevropských.
Čeština (Čeština)
Rozšíření: Česko, Slovensko, USA aj.
Počet mluvčích: 12 miliónů (73. místo)
Klasifikace:
* Indoevropské jazyky
o Slovanské jazyky
+ Západoslovanské jazyky
Písmo: Latinka
Postavení
Úřední jazyk: Česko, Evropská unie
Regulátor: Akademie věd, Ústav pro jazyk český
Kódy
ISO 639-1: cs
ISO 639-2(B): cze
ISO 639-2(T): ces
SIL: CZC
Wikipedie
cs.wikipedia.org
Česky mluví zhruba 12 mil. lidi, z toho přes 10 mil. v Česku. V důsledku několika vystěhovaleckých vln v uplynulých 150 letech hovoří česky i desetitisíce emigrantů a jejich potomků, zejména na Slovensku, v USA, Kanadě, Německu, Rakousku, Austrálii, na Ukrajině a v řadě dalších zemí.
Obsah
[skrýt]
* 1 Mluvnice
o 1.1 Pády
* 2 Písmo
* 3 Slovní zásoba
* 4 Nářečí
* 5 Historie
[editovat]
Mluvnice
Čeština má 7 pádů a tři časy (minulý, budoucí a přítomný). Má jednotné a množné číslo (schod - schody, nůž - nože), ale i pozůstaky duálu (číslovky: dvě, obě a párové části těla - (7.pád) s oběma rukama, s dvěma ženami, s třemi ženami)
Čeština má pomnožná, hromadná a látková podstatná jména:
* Pomnožná podstatná jména mají tvar množného čísla, ale označují jednu věc (kamna, nůžky, kalhoty).
* Hromadná podstatná jména mají tvar jednotného čísla, ale označují větší počet (listí, mládež, slova s příponou -stvo, -ctvo : lidstvo, ptactvo).
* Látková podstatná jména mají tvar jednotného čísla a označují látku bez ohledu na množství (voda, sníh, cukr).
[editovat]
Pády
1. kdo, co nominativ
2. (bez) koho, čeho genitiv
3. (ke) komu, čemu dativ
4. (vidím) koho, co akuzativ
5. (oslovujeme, voláme) vokativ
6. (o) kom, čem lokál
7. (s) kým, čím instrumentál
[editovat]
Písmo
Čeština používá upravenou latinku doplněnou o tyto znaky s diakritikou:
Á Č Ď É Ě Í Ň Ó Ř Š Ť Ú Ů Ý Ž
á č ď é ě í ň ó ř š ť ú ů ý ž
Čeština také používá jednu spřežku, ch. Velká varianta je CH, avšak pokud stojí tato spřežka na místě, kde se píše velké písmeno, potom se velké píše jen první písmeno spřežky: Ch.
Písmena ě a ů se nemohou vyskytnout na začátku slova, protože ě změkčuje předcházející souhlásku a použití ů je podmíněno jistými etymologickými jevy (původní hláska [u:] se píše ú; hláska [u:] vyvinutá z původního [o:] se píše ů).
[editovat]
Slovní zásoba
Slovní zásoba je původní (původní slova, slova vytvořená odvozením pomocí předpony nebo přípony či jiného složení písmen [počítat - počítač, les - lesní, vědět - dozvědět a mnoho dalších], zkrácená slova, zkratky a slova vytvořená složením dvou nebo více slov) nebo převzatá (z angličtiny, němčiny, ruštiny, řečtiny, latiny, francouzštiny, italštiny, japonštiny a dalších jazyků). Převzatá se dělí na dvě skupiny:
1. přepsaná do češtiny, např. telefon, televize, rádio
2. slova používaná v původním tvaru, případně foneticky přepsaná do latinky, např. ikebana, hardware a další.
[editovat]
Nářečí
Čeština má mnoho nářečí, která jsou si navzájem většinou srozumitelná. Všichni Češi se mezi sebou domluví, protože každý Čech umí spisovnou nebo obecnou češtinu. Někde Češi používají spisovnou a obecnou češtinu dohromady, jinde zase spisovnou češtinu a nářečí či slang.
S Čechy se domluvíte snadno i slovensky. Rozdíly mezi těmito dvěma jazyky jsou ve slovní zásobě menší než rozdíly mezi některými nářečími jiných jazyků. Jako příklad se dává vztah mezi dolnoněmčinou a hornoněmčinou.
[editovat]
Historie
První česky psanou památkou jsou 2 věty ze zakládací listiny litoměřické kapituly z roku 1057, které jsou však zřetelně mladší, zřejmě až z 12. století. Zní: "Pavel dal jest Ploškovicích zemu. Vlach dal jest Dolas zemu Bogu i svjatemu Scepanu se dvema dušníkoma Bogucos a Sedlatu." Dále se dochovaly glossy z chorální knihy svatojiřské, rovněž z 12. století, od neznámé jeptišky: "Aldík krásen jako anjelík, jenž v blátě se válé. Lector Vituz je krásný kurvy syn."
Slovanské jazyky
Západoslovanské jazyky: čeština | dolnolužičtina | hornolužičtina | kašubština | polabština | polština | slovenština
Východoslovanské jazyky: běloruština | rusínština | ruština | ukrajinština
Jihoslovanské jazyky: bosenština | bulharština | chorvatština | makedonština | slovinština | srbština | staroslověnština
Citováno z „http://cs.wikipedia.org/wiki/%C4%8Ce%C5%A1tina“
Kategorie: Slovanské jazyky | Česko | Čeština

447
mcs/class/I18N/West/Test/texts/esperanto-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,447 @@
Esperanto
From Wikipedia, the free encyclopedia.
Jump to: navigation, search
Esperanto
Flag:
Esperanto flag
Created by: L.L. Zamenhof 1887
Setting and usage: International auxiliary language
Total speakers: Native: approx. 2000;
Active speakers: est. 100,000 to 3 million, depending on criteria
(est. 1.6 million at FSI level 3)
Category (purpose): constructed language
International auxiliary language
Esperanto
Category (sources): vocabulary from Romance and Germanic languages; phonology from Slavic languages
Regulated by: Akademio de Esperanto
Language codes
ISO 639-1: eo
ISO 639-2: epo
ISO/DIS 639-3: epo
Note: This page may contain IPA phonetic symbols in Unicode.
Portal Esperanto Portal
Esperanto is the most widely spoken constructed international language. The name derives from Doktoro Esperanto, the pseudonym under which L. L. Zamenhof first published the Unua Libro in 1887. Zamenhof's goal was to create an easy and flexible language as a universal second language to foster peace and international understanding.
Although no country has adopted the language officially, it has enjoyed continuous usage by a growing community of several million speakers. Today, Esperanto is employed in world travel, correspondence, cultural exchange, conventions, literature, language instruction, television broadcasting, and radio broadcasting. There are even about a thousand native speakers of the language.
There is evidence that learning Esperanto before another foreign language improves one's ability to learn that language, so much so that it takes less time to learn both than it would to learn just the second.
Contents
[hide]
* 1 History
* 2 Linguistic properties
o 2.1 Classification
o 2.2 Phonology
+ 2.2.1 Consonants
+ 2.2.2 Vowels
o 2.3 Grammar
o 2.4 Vocabulary
o 2.5 Writing system
o 2.6 Useful phrases
* 3 The Esperanto speaker community
o 3.1 Geography and demography
o 3.2 Culture
o 3.3 Goals of the Esperanto movement
* 4 Esperanto and education
* 5 Criticism and Modifications of Esperanto
* 6 See also
* 7 References
* 8 External links
o 8.1 Information on Esperanto
o 8.2 Dictionaries
o 8.3 Esperanto courses
o 8.4 Esperanto organizations
o 8.5 News in Esperanto
o 8.6 Portal
o 8.7 Entertainment
o 8.8 Criticism
[edit]
History
Main article: History of Esperanto
L.L. Zamenhof, creator of Esperanto
Enlarge
L.L. Zamenhof, creator of Esperanto
As a recently constructed language, Esperanto's history is short and relatively well-known. It was developed in the late 1870s and early 1880s by Dr. Ludovic Lazarus Zamenhof. After some ten years of development, which Zamenhof spent translating literature into the language as well as writing original prose and verse, the first Esperanto grammar was published in Warsaw in July 1887. The number of speakers grew rapidly over the next few decades, at first primarily in the Russian empire and eastern Europe, then in western Europe and the Americas, China, and Japan. In the early years speakers of Esperanto kept in contact primarily through correspondence and magazines, but in 1905 the first world congress of Esperanto speakers was held in Boulogne-sur-Mer, France. Since then world congresses have been held on five continents, every year except during the two World Wars, and have been attended by up to 6000 people.
Esperanto is part of the state educational curriculum of several countries, but is not an official language of any. There were plans at the beginning of the 20th century to establish Neutral Moresnet as the world's first Esperanto state, and the short-lived artificial island micronation of Rose Island used Esperanto as its official language in 1968. In China, there was talk in some circles after the 1911 Xinhai Revolution about officially replacing Chinese with Esperanto as a means to dramatically bring the country into the twentieth century, although this proved untenable. Esperanto is the working language of several non-profit international organizations such as the Sennacieca Asocio Tutmonda and the United Citizens Alliance, but most others are specifically Esperanto organizations. The largest of these, the World Esperanto Association, has an official consultative relationship with the United Nations and UNESCO. The Oomoto religion encourages the use of Esperanto among their followers. The Bahá'í Faith encourages the use of an auxilliary international language, and sees Esperanto as having great potential in this role.
[edit]
Linguistic properties
[edit]
Classification
As a constructed language, Esperanto is not genealogically related to any ethnic language. Esperanto can be described as "a language lexically predominantly romanic, morphologically intensively agglutinant and to a certain degree isolating in character" (Blanke 1985).
The phonology, grammar, vocabulary, and semantics are based on the western Indo-European languages. The phonemic inventory is essentially Slavic, as is much of the semantics, while the vocabulary derives primarily from the Romance languages, with a lesser contribution from Germanic. Pragmatics and other aspects of the language not specified by Zamenhof's original documents were influenced by the native languages of early speakers, primarily Russian, Polish, German, and French.
Typologically, Esperanto has prepositions and a pragmatic word order that by default is Subject Verb Object and Adjective Noun. New words are formed through extensive prefixing and suffixing.
[edit]
Phonology
See also Esperanto phonology.
Esperanto has 5 vowels and 23 consonants, of which two are semivowels. It does not have tone. Stress is always on the second-last vowel, unless a final vowel o is elided (which in practice occurs most in poetry). For example, familio (family) is [fa.mi.ˈli.o], but famili’ is [fa.mi.ˈli].
[edit]
Consonants
Bilabial Labio-
dental Alveolar Post-
alveolar Palatal Velar Glottal
Plosive p b t d k g
Nasal m n
Tap ɾ
Fricative f v s z ʃ ʒ x h
Affricate ʦ ʧ ʤ
Lateral approximant l
Approximant j
The sound /r/ is usually tapped ([ɾ] in the IPA), but may be rolled. The /v/ has a normative pronunciation like an English v, but is frequently somewhere between a v and a w (IPA [ʋ]), depending on the language background of the speaker. A semivowel [u̯] normally occurs only in diphthongs after the vowels /a/ and /e/. Common (if debated) assimilation includes the pronunciation of /nk/ as [ŋk], as in English sink, and /kz/ as [gz], like the x in English example.
A large number of possible consonant clusters can occur, up to three in initial position and four in medial position (for example, in instrui, to teach). Final clusters are uncommon except in foreign names, poetic elision of final o, and a very few basic words such as cent (hundred) and post (after).
[edit]
Vowels
Esperanto has the five vowels of Spanish and Swahili. There are no long or nasalized vowels.
Front Back
Close i u
Mid e o
Open a
There are six falling diphthongs: /ui̯, oi̯, ei̯, ai̯, au̯, eu̯/.
With only five vowels, a good deal of variation is tolerated. For instance, /e/ commonly ranges from [e] (French é) to [ɛ] (French è). The details often depend on the speaker's native language. A glottal stop may occur between adjacent vowels in some people's speech, especially when the two vowels are the same, as in heroo (hero) and praavo (great-grandfather).
[edit]
Grammar
For more details on this topic, see Esperanto grammar.
Esperanto words are derived by stringing together prefixes, roots, and suffixes. This is very regular, so that people can create new words as they speak and be understood. Compound words are formed with modifier-first, head-final order, i.e. the same way as in English birdsong vs. songbird.
The different parts of speech are marked by their own suffixes: all nouns end in -o, all adjectives in -a, adverbs in -e, and verbs end in one of six tense and mood suffixes, such as present tense -as.
Plural nouns end in -oj (pronounced "oy"), whereas direct objects end in -on. Plural direct objects end in -ojn (pronounced to rhyme with "coin"). Adjectives agree with their nouns; their endings are plural -aj (pronounced "eye"), direct-object -an, and plural direct-object -ajn (pronounced to rhyme with "fine").
Noun Subject Object
Singular -o -on
Plural -oj -ojn
Adjective Subject Object
Singular -a -an
Plural -aj -ajn
The six verb inflections are three tenses and three moods. They are present tense -as, future tense -os, past tense -is, infinitive mood -i, conditional mood -us, and jussive mood -u. Verbs are not marked for person or number. For instance: kanti - to sing; mi kantas - I sing; mi kantis - I sang; mi kantos - I will sing.
Verbal Tense Suffix
Present -as (kantas)
Past -is (kantis)
Future -os (kantos)
Verbal Mood Suffix
Infinitive -i (kanti)
Jussive -u (kantu)
Conditional -us (kantus)
Word order is comparatively free: adjectives may precede or follow nouns, and subjects, verbs and objects (marked by the suffix -n) can occur in any order. However, the article la (the) and the demonstratives almost always come before the noun, and a preposition must come before it. Similarly, the negative ne (not) and conjunctions such as kaj (both, and) and ke (that) must precede the phrase or clause they introduce. In copular (A = B) clauses, word order is just as important as it is in English clauses like people are dogs vs. dogs are people.
[edit]
Vocabulary
For more details on this topic, see Esperanto vocabulary.
See the lists of Esperanto words and Esperanto words from Universala Vortaro at Wiktionary, the free dictionary and Wikipedia's sibling project.
The core vocabulary of Esperanto was defined by Lingvo internacia, published by Zamenhof in 1887. It comprised 900 roots, which could be expanded into the tens of thousands of words with prefixes, suffixes, and compounding. In 1894, Zamenhof published the first Esperanto dictionary, Universala Vortaro, with a larger set of roots. However, the rules of the language allowed speakers to borrow new roots as needed, recommending only that they look for the most international forms, and then derive related meanings from these.
Since then, many words have been borrowed, primarily but not solely from the western European languages. Not all proposed borrowings catch on, but many do, especially technical and scientific terms. Terms for everyday use, on the other hand, are more likely to be derived from existing roots—for example komputilo (a computer) from komputi (to compute) plus the suffix -ilo (tool)—or to be covered by extending the meanings of existing words (for example muso (a mouse), now also means a computer input device, as in English). There are frequent debates among Esperanto speakers about whether a particular borrowing is justified or whether the need can be met by deriving from or extending the meaning of existing words.
In addition to the root words and the rules for combining them, a learner of Esperanto must learn some idiomatic compounds that are not entirely straightforward. For example, eldoni, literally "to give out", is used for "to publish" (a calque of words in several European languages with the same derivation), and vortaro, literally "a collection of words", means "a glossary" or "a dictionary". Such forms are modeled after usage in the ethnic European languages, and speakers of other languages may find them illogical. Fossilized derivations inherited from Esperanto's source languages may be similarly obscure, such as the opaque connection the root word centralo "power station" has with centro "center". Compounds with -um- are overtly arbitrary, and must be learned individually, as -um- has no defined meaning. It turns dekstren "to the right" into dekstrumen "clockwise", and komuna "common/shared" into komunumo "community", for example.
Nevertheless, there are not nearly as many truly idiomatic or slang words in Esperanto as in ethnic languages, as these tend to make international communication difficult, working against Esperanto's main goal.
[edit]
Writing system
For more details on this topic, see Esperanto orthography.
Esperanto is written with a modified version of the Latin alphabet, including six letters with diacritics: ĉ, ĝ, ĥ, ĵ, ŝ and ŭ (that is, c, g, h, j, s circumflex, and u breve). The alphabet does not include the letters q, w, x, y except in unassimilated foreign names.
The 28-letter alphabet is:
a b c ĉ d e f g ĝ h ĥ i j ĵ k l m n o p r s ŝ t u ŭ v z
All letters are pronounced approximately as their lower-case equivalents in the IPA, with the exception of c and the accented letters:
Letter Pronunciation
c [ʦ]
ĉ [ʧ]
ĝ [ʤ]
ĥ [x]
ĵ [ʒ]
ŝ [ʃ]
ŭ
(as aŭ, eŭ) [u̯]
Two ASCII-compatible writing conventions are in use. These substitute digraphs for the accented letters. The original "h-convention" (ch, gh, hh, jh, sh, u) is based on English 'ch' and 'sh', while a more recent "x-convention" (cx, gx, hx, jx, sx, ux) is useful for alphabetic word sorting on a computer (cx comes correctly after cu, sx after sv, etc.) as well as for simple conversion back into the standard orthography.
[edit]
Useful phrases
Here are some useful Esperanto phrases, with IPA transcriptions:
* Hello: Saluton [sa.ˈlu.ton]
* What is your name?:
Kiel vi nomiĝas? [ˈki.el vi no.ˈmi.ʤas]
Kio estas via nomo? [ˈki.o ˈes.tas ˈvi.a ˈno.mo]
* My name is ... :
Mi nomiĝas ... [mi no.ˈmi.ʤas ...]
Mia nomo estas ... [ˈmi.a ˈno.mo ˈes.tas ...]
* How much?: Kiom? [ˈki.om]
* Here you are: Jen [jen]
* Do you speak Esperanto?: Ĉu vi parolas Esperanton? [ˈʧu vi pa.ˈro.las es.pe.ˈran.ton]
* I don't understand you: Mi ne komprenas vin [mi ˈne kom.ˈpre.nas vin]
* I like this one:
Mi ŝatas tiun ĉi [mi ˈʃat.as ˈti.un ˈʧi]
Ĉi tiu plaĉas al mi [ʧi ˈti.u ˈpla.ʧas al ˈmi]
* Thank you: Dankon [ˈdaŋ.kon]
* You're welcome: Ne dankinde [ˈne daŋ.ˈkin.de]
* Please: Bonvolu [bon.ˈvo.lu]
* Here's to your health: Je via sano [je ˈvi.a ˈsa.no]
* Bless you!/Gesundheit!: Sanon! [ˈsa.non]
* Okay: Bone [ˈbo.ne]
* It is a nice day: Estas bela tago [ˈes.tas ˈbe.la ˈta.go]
* I love you: Mi amas vin [mi ˈam.as vin]
* Goodbye:
Ĝis (la) revido [ˈʤis (la) re.ˈvid.o]
Ĝis (la)! [ˈʤis (la)]
* Peace!/shalom/salaam: Pacon [ˈpa.tson]
[edit]
The Esperanto speaker community
[edit]
Geography and demography
Esperanto speakers are more numerous in Europe and East Asia than in the Americas, Africa and Oceania, and more numerous in urban than in rural areas (Sikosek 2003). Esperanto is particularly prevalent in the northern and eastern countries of Europe; in China, Korea, Japan, and Iran within Asia; in Brazil, Argentina, and Mexico in the Americas; and in Togo and Madagascar in Africa.
An estimate of the number of Esperanto speakers was made by Sidney S. Culbert, a retired psychology professor of the University of Washington and a longtime Esperantist, who tracked down and tested all Esperanto speakers in sample areas of dozens of countries over a period of twenty years. Culbert concluded that between one and two million people speak Esperanto at Foreign Service Level 3, "professionally proficient" (able to communicate moderately complex ideas without hesitation, and to follow speeches, radio broadcasts, etc.) (Wolff 1996). Culbert's estimate was not made for Esperanto alone, but formed part of his listing of estimates for all languages of over 1 million speakers, published annually in the World Almanac and Book of Facts. Since Culbert never published in detail about his sampling methodology, or intermediate results for particular countries and regions, it is difficult to gauge the accuracy of his results. In the Almanac, his estimates for numbers of language speakers were rounded to the nearest million, thus the number for Esperanto speakers is shown as 2 million. This latter figure appears in Ethnologue. Assuming that this figure is accurate, that means that about 0.03% of the world's population speaks the language. This falls short of Zamenhof's goal of a universal language, but it represents a level of popularity unmatched by any other constructed language. Ethnologue also states that there are 200 to 2000 native Esperanto speakers.
Marcus Sikosek has challenged this figure of 1.6 million as exaggerated. Sikosek estimated that even if Esperanto speakers were evenly distributed, assuming one million Esperanto speakers worldwide would lead one to expect about 180 in the city of Cologne. Sikosek finds only 30 fluent speakers in that city, and similarly smaller than expected figures in several other places thought to have a larger-than-average concentration of Esperanto speakers. He also notes that there are a total of about 20,000 members of the various Esperanto organizations (other estimates are higher). Though there are undoubtedly many Esperanto speakers who are not members of any Esperanto organization, he thinks it unlikely that there are fifty times more speakers than organization members (Sikosek 2003). Others think such a ratio between members of the organized Esperanto movement and speakers of the language is not unlikely. In the absence of Dr. Culbert's detailed sampling data, or any other census data, it is impossible to state the number of speakers with certainty.
[edit]
Culture
For a more detailed treatment of these topics, see the subarticles: Esperanto culture, Esperanto literature, and Esperanto music.
Esperanto is often used to access an international culture, including a large corpus of original as well as translated literature. There are over a hundred regularly published magazines in Esperanto. Many speakers use the language for free travel throughout the world using the Pasporta Servo, or for international pen pals. Penpals are even possible for elementary school students, something that is far more difficult when using an ethnic language like English. To some extent there are also shared traditions in the Esperanto community, like Zamenhof Day.
It is frequently criticised that "Esperanto has no culture". However, Esperanto is intentionally culturally neutral: It was intended to be a facilitator between cultures, not the carrier of any one culture. (See Esperanto as an international language.)
Two films were produced with dialogue entirely in Esperanto. The films were Angoroj in 1964 and Incubus starring William Shatner in 1965.
The anime RahXephon makes use of Esperanto for the acronym of TERRA, which stands for "Tereno Empireo Rapidmova Reakcii Armeo." This can be translated as "Earth Empire Rapid Response Army," though pedants might note that a better Esperanto rendition of this name would be "Rapid-Reaga Armeo de la Tera Imperio".
American composer Lou Harrison, who incorporated styles and instruments from many world cultures in his music, used Esperanto titles and/or texts in several of his works.
[edit]
Goals of the Esperanto movement
Zamenhof's intention was to create an easy-to-learn language to foster international understanding. It was to serve as an international auxiliary language, that is, as a universal second tongue, not to replace ethnic languages. This goal was widely shared among Esperanto speakers in the early decades of the movement. Later, Esperanto speakers began to see the language and the culture that had grown up around it as ends in themselves, even if Esperanto is never adopted by the United Nations or other international organizations.
Those Esperanto speakers who want to see Esperanto adopted officially or on a large scale worldwide are commonly called finvenkistoj, from fina venko, meaning "final victory". Those who focus on the intrinsic value of the language are commonly called raŭmistoj, from Rauma, Finland, where a declaration on the near-term unlikelihood of the "fina venko" and the value of Esperanto culture was made at the International Youth Congress in 1980. These categories are, however, not mutually exclusive.
The Prague Manifesto (1996) presents the views of the mainstream of the esperanto movement and of its main organisation, the World Esperanto Association (UEA).
[edit]
Esperanto and education
Relatively few schools teach Esperanto officially outside of China, Hungary, and Bulgaria; the majority of Esperanto speakers continue to learn the language through self-directed study or correspondence courses. Several Esperanto paper correspondence courses were early on adapted to email and taught by corps of volunteer instructors. In more recent years, teaching websites like lernu! have become popular.
Claude Piron, a psychologist formerly at the University of Geneva and Chinese-English-Russian-Spanish translator for the United Nations, argued that it is easier to think clearly in Esperanto than in many ethnic languages (see Sapir-Whorf hypothesis for an explanation on this theory). "Esperanto relies entirely on innate reflexes [and] differs from all other languages in that you can always trust your natural tendency to generalize patterns. [...] The same neuropsychological law [— called by] Jean Piaget generalizing assimilation — applies to word formation as well as to grammar." (published lecture notes)
Several studies demonstrate that, at least for native European-language speakers, studying Esperanto before another foreign language speeds and improves learning the other language. This is presumably because learning subsequent foreign languages is easier than learning one's first, while the use of a grammatically simple and culturally flexible auxiliary language like Esperanto lessens the first-language learning hurdle. In one study (Williams 1965), a group of European high-school students studied Esperanto for one year, then French for three years, and ended up with a significantly better command of French than a control group, who studied French for all four years. Similar results were found when the second language was Japanese, or when the course of study was reduced to two years, of which six months was spent learning Esperanto. See Propaedeutic value of Esperanto for other relevant studies.
[edit]
Criticism and Modifications of Esperanto
For a more detailed treatment of these topics, see the subarticles: Esperanto as an international language and Esperantido (Esperanto-inspired projects).
Common criticisms of the language are that its vocabulary and grammar are too Western European; that its vocabulary, accented letters, and grammar are not Western European enough (a critique addressed by Ido and Interlingua); that it is sexist, artificial, or has failed to live up to expectations.
Though Esperanto itself has changed relatively little since the publication of the Fundamento de Esperanto ("Foundation of Esperanto"), a number of reform projects have been proposed over the years, starting with Zamenhof's proposals in 1894 and Ido in 1907. Several later conlangs, such as Novial and Fasile, were based on Esperanto.
[edit]
See also
edit
Esperanto flag
Esperanto topics
This article is part of
the Esperanto series
Language
Esperanto | Grammar | Letters | Phonology | Orthography | Vocabulary
History
History | Zamenhof | Proto-Esperanto | "Unua Libro" | Declaration of Boulogne | "Fundamento" | Prague Manifesto
Culture and media
Culture | Esperantists | Esperantujo | Film | La Espero | Libraries | Literature | Music | Native speakers | Pop culture references | Publications | Symbols | Zamenhof Day
Organization and services
Amikeca Reto | Esperanto Academy | Kurso de Esperanto | Encyclopedia | Pasporta Servo | Pen pal service | Plouézec Meetings | TEJO | UEA | World Congress
Criticism
Esperantido | Propedeutic value | Reformed | Riism | Vs. Ido | Vs. Interlingua
Related topics
Auxiliary language | Constructed language | Ido | Interlingua | Novial | Volapük
Wikimedia
Portal | Vikipedio | Vikivortaro | Vikicitaro | Vikifonto | Vikilibroj | Vikikomunejo | Vikispecoj
* Esperanto language
o Pronunciation guide
o Orthography
o Phonology
o Vocabulary and word-building
o Grammar
o Kurso de Esperanto
* History of Esperanto
o Proto-Esperanto
o Offshoots of Esperanto
o World Congresses
* Educational value of Esperanto
* Esperanto as an international language
* Esperanto culture
o Film
o Flag
o Libraries
o Literature
+ Ĝangalo (the biggest news portal in Esperanto)
+ Monato (a monthly world news magazine)
o Music
+ La Espero (Esperanto anthem)
o The World Congress
o Plouézec International Meetings
* Esperanto in English-language media
* Wikimedia
o Vikipedio (Wikipedia)
o Vikivortaro (Wiktionary)
[edit]
References
* Ludovikologia dokumentaro I Tokyo: Ludovikito, 1991. Facsimile reprints of the Unua Libro in Russian, Polish, French, German, English and Swedish, with the earliest Esperanto dictionaries for those languages.
* Fundamento de Esperanto. HTML reprint of 1905 Fundamento, from the Academy of Esperanto.
* Auld, William. La Fenomeno Esperanto ("The Esperanto Phenomenon"). Rotterdam: Universala Esperanto-Asocio, 1988.
* Blanke, Detlev: Internationale Plansprachen. Eine Einführung ("International Planned Languages. An Introduction"), Berlin: Akademie-Verlag 1985
* Butler, Montague C. Step by Step in Esperanto. ELNA 1965/1991. ISBN 0939785013
* Everson, Michael. The Alphabets of Europe: Esperanto {PDF}. Evertype, 2001.
* Harlow, Don. The Esperanto Book. Self-published on the web (1995-96).
* Piron, Claude: "The hidden perverse effect of the current system of international communication", published lecture notes
* Sikosek, Ziko M. Esperanto Sen Mitoj ("Esperanto without Myths"). Second edition. Antwerp: Flandra Esperanto-Ligo, 2003.
* Wells, John. Lingvistikaj aspektoj de Esperanto ("Linguistic aspects of Esperanto"). Second edition. Rotterdam: Universala Esperanto-Asocio, 1989.
* Williams, N. (1965) 'A language teaching experiment', Canadian Modern Language Review 22.1: 26-28
* Wolff, David T. Posting to soc.culture.esperanto of 27 March, 1996 quoting Dr. Sidney Culbert on his then unpublished research on the number of Esperanto speakers.
[edit]
External links
[edit]
Information on Esperanto
Wikipedia
Esperanto edition of Wikipedia
Wikibooks
Wikibooks has more about this subject:
Esperanto
* An Update on Esperanto by the World Esperanto Association
* Esperanto.net: information in 57 languages
* Esperanto: A Language for the Global Village by Sylvan Zaft
* A Key to the International Language compiled by Kent Jones and Christopher Zervic
* Blueprints for Babel: Esperanto - Commentary and grammatical summary of Esperanto and Riismo, with glossary and links
* From a Nobel Nominee who writes in Esperanto
* Articles on Esperanto and International communication
* Lots of links for Esperanto
[edit]
Dictionaries
* Reta Vortaro, an Esperanto dictionary
* The Alternative Esperanto Dictionary
* Esperanto – English Dictionary: from Webster's Online Dictionary – the Rosetta Edition.
* Traduku: Online Machine Translator
* Wiktionary:Category:Esperanto language
* jVortaro, en Esperanto dictionary written in Java
[edit]
Esperanto courses
* Lernu.net – see also Lernu!
* Free Esperanto Course – E-mail correspondence course
* Kurso de Esperanto – Software and e-mail correspondence course (multilingual)
* Esperanto - Panorama
* Projekto NESTO – Tutoring courses of Esperanto in several languages.
[edit]
Esperanto organizations
* Universal Esperanto Association
* Esperanto Association of Britain
* Canadian Esperanto Association
* Australian Esperanto Association
* New Zealand Esperanto Association
* Esperanto League for North America – US national organization
* Brazilian Esperanto League – Brazil's national organization
* UCA Special Commission on Esperanto Initiatives
* Akademio de Esperanto
* Akademio Internacia de la Sciencoj San-Marino - International Academy of the Sciences
[edit]
News in Esperanto
* Internacia Televido - First television channel completely in Esperanto
* Ĝangalo - Notico-Indekso - News index from the biggest news portal in Esperanto
* Raporto - Kie la mondo raportas al vi - news site
* China Radio International
[edit]
Portal
* Ĝangalo - La mondo en Esperanto - The World in Esperanto (the biggest news portal in Esperanto)
* China Interreta Informa Centro - China's Official Gateway to News & Information in Esperanto
[edit]
Entertainment
* Esperanto Picture Books for Children
[edit]
Criticism
* Learn Not to Speak Esperanto by Justin B. Rye
* Is Esperanto's Vocabulary Bloated?
* Why Esperanto Suppresses Language Diversity by Christopher Culver

110
mcs/class/I18N/West/Test/texts/french-10000.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,110 @@
It is copied from Wikipedia, http://fr.wikipedia.org/wiki/Libert%C3%A9
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Libert<EFBFBD>
Un article de Wikip<69>dia, l'encyclop<6F>die libre.
Aller <20> : navigation, recherche
La Libert<72> guidant le peuple par Eug<75>ne Delacroix (1830)(Mus<75>e du Louvre, Paris)
Agrandir
La Libert<72> guidant le peuple par Eug<75>ne Delacroix (1830)(Mus<75>e du Louvre, Paris)
La libert<72> est une notion qui d<>signe d'une mani<6E>re n<>gative l'absence de soumission, de servitude et de d<>termination, c'est-<2D>-dire qu'elle est une notion qui qualifie l'ind<6E>pendance de l'<27>tre humain. D'une mani<6E>re positive, elle d<>signe l'autonomie et la spontan<61>it<69> d'un sujet rationnel, c'est-<2D>-dire qu'elle qualifie les comportements humains volontaires et en constitue la condition.
Cette notion est <20> la fois con<6F>ue comme une valeur abstraite et normative de l'action humaine et comme une r<>alit<69> concr<63>te et v<>cue. Ces deux perspectives se recoupent de diverses mani<6E>res et peuvent provoquer des erreurs de cat<61>gories. Il existe ainsi de nombreuses confusions possibles <20> propos du terme de libert<72>. Il faut donc prendre soin de distinguer les diff<66>rents sens de ce mot.
La libert<72> peut constituer un attribut de l'<27>tre humain, de sa volont<6E>, et <20>tre la condition de droits naturels ou positifs, mais aussi de devoirs ; la r<>alisation effective de l'acte volontaire peut n<>anmoins comporter une dimension v<>cue que l'on ne saurait r<>duire <20> ce qui pr<70>c<EFBFBD>de. Ces deux plans de l'existence humaine ne sont pas n<>cessairement compatibles : par exemple, l'existence des libert<72>s juridiques est constatable, alors que la r<>alit<69> (son existence dans nos actes) et l'essence (la conception que nous nous en faisons) de la libert<72> posent probl<62>me.
La Libert<72> <20>clairant le monde, dans le port de New York
Agrandir
La Libert<72> <20>clairant le monde, dans le port de New York
Le premier point peut faire l'objet d'une enqu<71>te socio-politique ; son fondement m<>taphysique et le second point concernent plus particuli<6C>rement le probl<62>me philosophique de la libert<72>. Cet article sera donc divis<69> en deux parties pour en faciliter la lecture : une partie philosophique, traitant de ce qu'il y a de m<>taphysique dans la notion de libert<72>, et une partie sociologique. Il faut cependant garder <20> l'esprit que les deux aspects se recoupent.
Remarque : pour une introduction g<>n<EFBFBD>rale <20> cette notion, on peut lire du chapitre <20> Un concept clef de la m<>taphysique <20> <20> <20> Les sens philosophiques fondamentaux du mot libert<72> <20>. Les chapitres suivants permettent d'approfondir la notion par la connaissance de ce que des philosophes en ont dit et par la diversit<69> des points de vue.
Le concept de libert<72> en philosophie
[modifier]
Un concept clef de la m<>taphysique
La question de la libert<72> peut <20>tre consid<69>r<EFBFBD>e comme une question m<>taphysique par excellence dans la mesure o<> elle concerne le statut de l'homme au sein de la nature. La libert<72> qualifie en effet la relation de l'homme en tant qu'agent et du monde physique, relation notamment consid<69>r<EFBFBD>e dans son rapport <20> un d<>terminisme suppos<6F> ou r<>el. Cette question concerne donc particuli<6C>rement l'immanence et la transcendance de la volont<6E> humaine par rapport au monde.
La libert<72> s'oppose en g<>n<EFBFBD>ral (ce n'est donc pas toujours le cas) au d<>terminisme, au fatalisme et <20> toute doctrine qui soutient la th<74>se de la n<>cessit<69> du devenir. Le concept de libert<72> divise tr<74>s sch<63>matiquement les philosophes en deux camps : ceux qui en font le fondement de l'action et de la morale humaines (<28>picure, Descartes, Kant), et ceux qui nient une quelconque transcendance de la volont<6E> par rapport <20> des d<>terminismes tels que la sensibilit<69> (D<>mocrite, Spinoza, Nietzsche) :
<20> Il existait deux opinions sur lesquelles se partageaient les anciens philosophes, les uns pensant que tout se produit par le destin, en sorte que ce destin apportait la force de la n<>cessit<69> (D<>mocrite, H<>raclite, Emp<6D>docle, Aristote <20>taient de cet avis), les autres pour qui les mouvements volontaires de lՉme existaient sans aucune intervention du destin ; Chrysippe, en position d<>arbitre officieux, me para<72>t avoir choisi la position interm<72>diaire ; mais ils se rattache plut<75>t <20> ceux qui veulent voir les mouvements de lՉme lib<69>r<EFBFBD>s de la n<>cessit<69>. <20> (Cic<69>ron, Du destin, <20>39).
On dirait aujourd'hui qu'il y a une opposition entre physicalisme et mentalisme, i.e. entre la causalit<69> physique (physicalisme) <20> laquelle tous les <20>tres peuvent <20>tre r<>duits et la causalit<69> mentale (mentalisme), qui peut <20>tre une th<74>orie mat<61>rialiste, tout en reconnaissant une action propre du mental. Dans le premier cas, il s'agit d'expliquer comment on peut naturaliser la volont<6E>, sans reconduire un dualisme m<>taphysique classique, et comment il est encore possible de parler d'action et de responsabilit<69>, alors que l'on en a supprim<69> la condition ; dans le second cas, il s'agit plut<75>t d'expliquer comment une causalit<69> mentale est possible qui <20>vite aussi ce dualisme souvent difficile <20> rendre intelligible. Un des points les plus int<6E>ressants que met ainsi en lumi<6D>re cette opposition, c'est le caract<63>re souvent difficile <20> d<>terminer du concept de libert<72>.
[modifier]
Origine et analyse du probl<62>me
Le probl<62>me de la libert<72> surgit naturellement quand la raison humaine cherche <20> unifier les diff<66>rents <20>l<EFBFBD>ments de sa repr<70>sentation du monde. En effet, si l'explication philosophique comprend la r<>alit<69> dans son int<6E>gralit<69>, au moins id<69>alement (et au contraire des sciences qui ont une partie seulement du monde pour objet), alors un effort d'unification de notre connaissance par une causalit<69> unique est exigible, et cela afin d'<27>viter les contradictions qui d<>coulent de l'hypoth<74>se de l'existence de plusieurs causalit<69>s (psychique et physique) : il semble en effet impossible de penser l'interaction de deux causalit<69>s h<>t<EFBFBD>rog<6F>nes. Ce probl<62>me a particuli<6C>rement sollicit<69> la r<>flexion des philosophes de l'antiquit<69>. La physique hell<6C>nistique est ainsi nettement d<>terministe. Mais cette unit<69> causale a soulev<65> et soul<75>ve encore de nos jours des probl<62>mes : si on unit les trois parties de la connaissance (physique, <20>thique, logique), et aujourd'hui les sciences humaines et les sciences de la nature, comment r<>soudre l'antagonisme entre destin et libert<72> ? Le probl<62>me qui se pose est essentiellement d'ordre moral. Epicure fut contraint d'inventer le clinamen, et les sto<74>ciens invent<6E>rent des raisonnements tr<74>s subtils pour tenter d'<27>chapper <20> ce qui ressemble <20> une cons<6E>quence in<69>vitable de ce qu'on appelle aujourd'hui le physicalisme.
L'unit<69> de nos repr<70>sentations serait alors une unit<69> logique. Mais la question se pose : si tout d<>pend du destin, comment certaines choses peuvent-elles encore d<>pendre de nous ? Ou bien la nature est seule ma<6D>tresse des choses, ou bien l'homme est ma<6D>tre lui aussi au sein de la nature. Cette contradiction dans notre connaissance est la troisi<73>me antinomie kantienne : suis-je libre, ou suis-je conduit par le destin ? La nature est ici entendue comme un pur encha<68>nement causal ; il s'agit alors de concilier les deux affirmations : responsabilit<69> morale et actes d<>termin<69>s.
Si on nie la causalit<69> naturelle, on fait appara<72>tre un concept de libert<72> qui implique la nouveaut<75> absolue dans l'ordre de la nature : la libert<72> humaine doit pouvoir ouvrir des possibles en produisant des actions non-d<>termin<69>es, ind<6E>pendantes notamment des inclinations de notre sensibilit<69>. Notre volont<6E> n'a alors aucune cause ant<6E>c<EFBFBD>dente. Mais dans ce cas, la libert<72> n'est pas une r<>alit<69> intelligible : la libert<72> sort du n<>ant, elle constitue une sorte de miracle, d'o<> le caract<63>re presque indicible de ce concept, puisque la libert<72> semble <20>tre dans ce cas au-del<65> de la port<72>e de l'intellect humain.
Ainsi, en cherchant <20> unifier nos connaissances, soit on fait de l'homme un <20>tre d<>termin<69>, dont la volont<6E> est immanente <20> la nature (donc on cherche <20> naturaliser l'humain), soit on fait de l'homme un <20>tre transcendant, irr<72>ductible en particulier <20> sa nature animale.
[modifier]
D<EFBFBD>finition et critiques
Une d<>finition du sens commun serait que la libert<72> c'est faire ce qu'on d<>sire sans rencontrer d'obstacle. C'est l'absence de contrainte et l'ind<6E>pendance, comme, par exemple, le vagabond non assujetti <20> un ordre social (Arthur Rimbaud, Jack Kerouac, etc). Carmen, dit, dans l'op<6F>ra (musique) de Georges Bizet : <20> Ce que je veux, c'est <20>tre libre et faire ce qui me pla<6C>t <20>, <20> avoir pour pays l'univers et pour loi sa volont<6E> <20>.
C'est l'ivresse de la libert<72> :
* un certain sentiment de libert<72> peut accompagner l'acte volontaire, et m<>me lorsque l'action est emp<6D>ch<63>e, il nous reste le sentiment que c'est nous qui d<>cidons de la direction de notre volont<6E> ;
* le sentiment de la libert<72> peut na<6E>tre de l'all<6C>gement des contraintes sociales, par exemple dans le temps festif (consommation excessive, d<>mesur<75>e), par opposition au temps ouvr<76> (travail et production). La hi<68>rarchie sociale est renvers<72>e, comme dans les saturnales ou le carnaval.
Mais cette libert<72> n'est pas la libert<72> au sens philosophique.
En effet, contre la libert<72> ind<6E>pendance, il existe au moins deux types de critiques :
* une critique moraliste : cette libert<72> rel<65>ve de la licence, i.e. de l'abandon au d<>sir. Or, il n'y a pas de libert<72> sans loi (Rousseau, Emmanuel Kant), car la libert<72> de tous serait en ce sens contradictoire : les d<>sirs universalis<69>s s'annuleraient. La loi est donc n<>cessaire et il faut limiter l'extension de la libert<72> pour garantir son exercice. Ces limites sont dans l'int<6E>r<EFBFBD>t m<>me de la libert<72>, pour <20>viter la tyrannie, les conflits et l'esclavage :
<20> On pourrait, sur ce qui pr<70>c<EFBFBD>de, ajouter <20> l'acquis de lՎtat civil la libert<72> morale qui seule rend l'homme vraiment ma<6D>tre de lui; car l<>impulsion du seul app<70>tit est esclavage, et l'ob<6F>issance <20> la loi qu'on s'est prescrite est libert<72>. <20> (Rousseau, Le contrat social).
On remarque que dans cette conception philosophique de la libert<72>, les limites ne sont pas des limites contraignant la libert<72> de la volont<6E> humaine ; ces limites d<>finissent en r<>alit<69> un domaine d'action o<> la libert<72> peut exister, ce qui est tout autre chose.
* une critique d<>terministe : s'abandonner <20> ses d<>sirs, n'est-ce pas leur ob<6F>ir, et d<>s lors un tel abandon ne rel<65>ve-t-il pas d'une forme d<>guis<69>e de d<>terminisme ? Nous serions alors victimes d'une illusion de libre arbitre : nous aurions une fausse conscience de la libert<72> de notre volont<6E> parce que nous ignorons les v<>ritables causes qui nous font agir. Ainsi, Spinoza <20>crit dans L'Ethique :
<20> Telle est cette libert<72> humaine que tous se vantent de poss<73>der et qui consiste en cela seul que les hommes ont conscience de leurs app<70>tits et ignorent les causes qui les d<>terminent. Un enfant croit librement app<70>ter le lait, un jeune gar<61>on irrit<69> vouloir se venger et, s'il est poltron, vouloir fuir. Un ivrogne croit dire par un libre d<>cret de son <20>me ce qu'ensuite, revenu <20> la sobri<72>t<EFBFBD>, il aurait voulu taire. De m<>me un d<>lirant, un bavard, et bien d'autres de m<>me farine, croient agir par un libre d<>cret de l'<27>me et non se laisser contraindre <20>.
Nietzsche reprendra cette critique : '<27> Aussi longtemps que nous ne nous sentons pas d<>pendre de quoi que ce soit, nous nous estimons ind<6E>pendants : sophisme qui montre combien l'homme est orgueilleux et despotique. Car il admet ici qu'en toutes circonstances il remarquerait et reconna<6E>trait sa d<>pendance d<>s qu'il la subirait, son postulat <20>tant qu'il vit habituellement dans l'ind<6E>pendance et qu'il <20>prouverait aussit<69>t une contradiction dans ses sentiments s'il venait exceptionnellement <20> la perdre. <20>
Ces deux critiques mettent en lumi<6D>re plusieurs points importants. En premier lieu, la libert<72> ne peut se r<>duire <20> l'ind<6E>pendance par rapport au monde ext<78>rieur ; il faut <20>galement une autonomie int<6E>rieure r<>elle par laquelle nous nous donnons volontairement des r<>gles d'actions. Ainsi, alors que l'ind<6E>pendance concerne les causes externes (d<>finissant ce que je peux), l'autonomie concerne les causes qui sont la source de la volont<6E> (d<>finissant ce que je veux). La r<>flexion philosophique int<6E>riorise le probl<62>me et cherche <20> en trouver les conditions internes, en niant que la libert<72> soit d<>pendante en quoi que ce soit du monde ext<78>rieur.
En second lieu, il n'est pas certain que tout lien soit contraire <20> l'ind<6E>pendance. <20>tre reli<6C> n'est pas toujours n<>gatif, car l'intersubjectivit<69> est peut-<2D>tre plus fondamentale que l'ind<6E>pendance du moi, dans la mesure o<> le moi est relation aux autres. Ainsi, pour Friedrich Nietzsche (et de m<>me pour Hegel), le toi est ant<6E>rieur au moi. Il ne semble donc pas possible de concevoir une libert<72> ind<6E>pendance comme un <20>tat monadique, o<> l'individu serait une totalit<69> ferm<72>e, atome qui n'aurait que des relations qui lui seraient ext<78>rieures ou <20>trang<6E>res. Les relations humaines seraient donc <20> la fois des sources de conflits et d'ali<6C>nation, et des conditions de libert<72> sociale et politique.
[modifier]
Les sens philosophiques fondamentaux du mot libert<72>
Pour faciliter l'exposition et la compr<70>hension du probl<62>me philosophique de la libert<72>, il est commode de partir de quelques mod<6F>les fondamentaux, mod<6F>les qui sont soit des conceptions majeures, soit des moments importants de l'histoire de la pens<6E>e occidentale (cette liste n'est donc pas ferm<72>e) :
1. La libert<72> comme libre arbitre de la volont<6E> ;
2. La libert<72> d'indiff<66>rence ;
3. La libert<72> transcendantale ;
4. La libert<72> morale ;
5. La libert<72> jaillissement ;
6. La libert<72> existentielle.
1. Libre arbitre: propri<72>t<EFBFBD> de la volont<6E> (actus proprius), facult<6C> de choix qui associe raison et volont<6E>. C'est l'union de la spontan<61>it<69> et de l'intelligence.
* Spontan<61>it<69> : c'est le fait de trouver <20> l'int<6E>rieur de soi le principe de ses mouvements. Tous les animaux (en tant que mus par de d<>sirs internes) sont en ce sens des <20>tres anim<69>s de mani<6E>re spontan<61>e.
* Intelligence : par l'intelligence, facult<6C> de choix, nous agissons par nous-m<>me en connaissance de cause ; nous avons un discernement de nos actes.
La libert<72>, c'est donc la spontan<61>it<69> <20>clair<69>e par la raison ; cette conception de la libert<72> n'est pas incompatible avec certaines formes de naturalisme.
2. Libert<72> d'indiff<66>rence (voir Libre arbitre)
* Selon Descartes, c'est <20> le plus bas degr<67> de la libert<72> <20>.
3. Libert<72> transcendantale : c'est la facult<6C> par laquelle l'individu peut disposer de lui-m<>me et d<>terminer sa volont<6E> en l'absence de toute contrainte physique, c'est-<2D>-dire ind<6E>pendamment de la causalit<69> naturelle (chez Kant par exemple). Est dit libre l'homme qui se gouverne selon sa raison. Cela sous-entend que l'individu doit <20>tre en mesure de faire preuve de discernement et d'un grand sens critique : l'homme libre se donne <20> lui-m<>me des normes cognitives.
Cette libert<72> a deux conditions : l'ind<6E>pendance et la spontan<61>it<69>.
* Ind<6E>pendance: notre arbitre est ind<6E>pendant <20> l'<27>gard des contraintes des penchants de la sensibilit<69>. Si l'homme est affect<63> par des penchants qui inclinent son arbitre, il peut les mettre de c<>t<EFBFBD>, les suspendre, pour agir d'apr<70>s d'autres motifs issus de la raison. Dans ce cas, l'arbitre et la raison transcendent le monde en d<>passant la sensibilit<69>. C'est une condition fondamentale de la libert<72> : l'activit<69> de la volont<6E> met en cause la passivit<69> de notre rapport sensible au monde.
* Spontan<61>it<69> de la raison : c'est la facult<6C> de cr<63>er du nouveau, d'ouvrir des possibles : la raison permet de poser un acte non d<>termin<69> par des causes pass<73>es. Il y a alors invention et surgissement de nouveaut<75>. Dans ce cas, la raison se donne <20> elle-m<>me sa loi, elle l<>gif<69>re sans rien emprunter <20> la nature.
Si cette libert<72> existe, alors il y a une diff<66>rence radicale entre l'homme et la nature.
(snip)

110
mcs/class/I18N/West/Test/texts/french-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,110 @@
It is copied from Wikipedia, http://fr.wikipedia.org/wiki/Libert%C3%A9
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Liberté
Un article de Wikipédia, l'encyclopédie libre.
Aller à : navigation, recherche
La Liberté guidant le peuple par Eugène Delacroix (1830)(Musée du Louvre, Paris)
Agrandir
La Liberté guidant le peuple par Eugène Delacroix (1830)(Musée du Louvre, Paris)
La liberté est une notion qui désigne d'une manière négative l'absence de soumission, de servitude et de détermination, c'est-à-dire qu'elle est une notion qui qualifie l'indépendance de l'être humain. D'une manière positive, elle désigne l'autonomie et la spontanéité d'un sujet rationnel, c'est-à-dire qu'elle qualifie les comportements humains volontaires et en constitue la condition.
Cette notion est à la fois conçue comme une valeur abstraite et normative de l'action humaine et comme une réalité concrète et vécue. Ces deux perspectives se recoupent de diverses manières et peuvent provoquer des erreurs de catégories. Il existe ainsi de nombreuses confusions possibles à propos du terme de liberté. Il faut donc prendre soin de distinguer les différents sens de ce mot.
La liberté peut constituer un attribut de l'être humain, de sa volonté, et être la condition de droits naturels ou positifs, mais aussi de devoirs ; la réalisation effective de l'acte volontaire peut néanmoins comporter une dimension vécue que l'on ne saurait réduire à ce qui précède. Ces deux plans de l'existence humaine ne sont pas nécessairement compatibles : par exemple, l'existence des libertés juridiques est constatable, alors que la réalité (son existence dans nos actes) et l'essence (la conception que nous nous en faisons) de la liberté posent problème.
La Liberté éclairant le monde, dans le port de New York
Agrandir
La Liberté éclairant le monde, dans le port de New York
Le premier point peut faire l'objet d'une enquête socio-politique ; son fondement métaphysique et le second point concernent plus particulièrement le problème philosophique de la liberté. Cet article sera donc divisé en deux parties pour en faciliter la lecture : une partie philosophique, traitant de ce qu'il y a de métaphysique dans la notion de liberté, et une partie sociologique. Il faut cependant garder à l'esprit que les deux aspects se recoupent.
Remarque : pour une introduction générale à cette notion, on peut lire du chapitre « Un concept clef de la métaphysique » à « Les sens philosophiques fondamentaux du mot liberté ». Les chapitres suivants permettent d'approfondir la notion par la connaissance de ce que des philosophes en ont dit et par la diversité des points de vue.
Le concept de liberté en philosophie
[modifier]
Un concept clef de la métaphysique
La question de la liberté peut être considérée comme une question métaphysique par excellence dans la mesure où elle concerne le statut de l'homme au sein de la nature. La liberté qualifie en effet la relation de l'homme en tant qu'agent et du monde physique, relation notamment considérée dans son rapport à un déterminisme supposé ou réel. Cette question concerne donc particulièrement l'immanence et la transcendance de la volonté humaine par rapport au monde.
La liberté s'oppose en général (ce n'est donc pas toujours le cas) au déterminisme, au fatalisme et à toute doctrine qui soutient la thèse de la nécessité du devenir. Le concept de liberté divise très schématiquement les philosophes en deux camps : ceux qui en font le fondement de l'action et de la morale humaines (Épicure, Descartes, Kant), et ceux qui nient une quelconque transcendance de la volonté par rapport à des déterminismes tels que la sensibilité (Démocrite, Spinoza, Nietzsche) :
« Il existait deux opinions sur lesquelles se partageaient les anciens philosophes, les uns pensant que tout se produit par le destin, en sorte que ce destin apportait la force de la nécessité (Démocrite, Héraclite, Empédocle, Aristote étaient de cet avis), les autres pour qui les mouvements volontaires de l’âme existaient sans aucune intervention du destin ; Chrysippe, en position d’arbitre officieux, me paraît avoir choisi la position intermédiaire ; mais ils se rattache plutôt à ceux qui veulent voir les mouvements de l’âme libérés de la nécessité. » (Cicéron, Du destin, §39).
On dirait aujourd'hui qu'il y a une opposition entre physicalisme et mentalisme, i.e. entre la causalité physique (physicalisme) à laquelle tous les êtres peuvent être réduits et la causalité mentale (mentalisme), qui peut être une théorie matérialiste, tout en reconnaissant une action propre du mental. Dans le premier cas, il s'agit d'expliquer comment on peut naturaliser la volonté, sans reconduire un dualisme métaphysique classique, et comment il est encore possible de parler d'action et de responsabilité, alors que l'on en a supprimé la condition ; dans le second cas, il s'agit plutôt d'expliquer comment une causalité mentale est possible qui évite aussi ce dualisme souvent difficile à rendre intelligible. Un des points les plus intéressants que met ainsi en lumière cette opposition, c'est le caractère souvent difficile à déterminer du concept de liberté.
[modifier]
Origine et analyse du problème
Le problème de la liberté surgit naturellement quand la raison humaine cherche à unifier les différents éléments de sa représentation du monde. En effet, si l'explication philosophique comprend la réalité dans son intégralité, au moins idéalement (et au contraire des sciences qui ont une partie seulement du monde pour objet), alors un effort d'unification de notre connaissance par une causalité unique est exigible, et cela afin d'éviter les contradictions qui découlent de l'hypothèse de l'existence de plusieurs causalités (psychique et physique) : il semble en effet impossible de penser l'interaction de deux causalités hétérogènes. Ce problème a particulièrement sollicité la réflexion des philosophes de l'antiquité. La physique hellénistique est ainsi nettement déterministe. Mais cette unité causale a soulevé et soulève encore de nos jours des problèmes : si on unit les trois parties de la connaissance (physique, éthique, logique), et aujourd'hui les sciences humaines et les sciences de la nature, comment résoudre l'antagonisme entre destin et liberté ? Le problème qui se pose est essentiellement d'ordre moral. Epicure fut contraint d'inventer le clinamen, et les stoïciens inventèrent des raisonnements très subtils pour tenter d'échapper à ce qui ressemble à une conséquence inévitable de ce qu'on appelle aujourd'hui le physicalisme.
L'unité de nos représentations serait alors une unité logique. Mais la question se pose : si tout dépend du destin, comment certaines choses peuvent-elles encore dépendre de nous ? Ou bien la nature est seule maîtresse des choses, ou bien l'homme est maître lui aussi au sein de la nature. Cette contradiction dans notre connaissance est la troisième antinomie kantienne : suis-je libre, ou suis-je conduit par le destin ? La nature est ici entendue comme un pur enchaînement causal ; il s'agit alors de concilier les deux affirmations : responsabilité morale et actes déterminés.
Si on nie la causalité naturelle, on fait apparaître un concept de liberté qui implique la nouveauté absolue dans l'ordre de la nature : la liberté humaine doit pouvoir ouvrir des possibles en produisant des actions non-déterminées, indépendantes notamment des inclinations de notre sensibilité. Notre volonté n'a alors aucune cause antécédente. Mais dans ce cas, la liberté n'est pas une réalité intelligible : la liberté sort du néant, elle constitue une sorte de miracle, d'où le caractère presque indicible de ce concept, puisque la liberté semble être dans ce cas au-delà de la portée de l'intellect humain.
Ainsi, en cherchant à unifier nos connaissances, soit on fait de l'homme un être déterminé, dont la volonté est immanente à la nature (donc on cherche à naturaliser l'humain), soit on fait de l'homme un être transcendant, irréductible en particulier à sa nature animale.
[modifier]
Définition et critiques
Une définition du sens commun serait que la liberté c'est faire ce qu'on désire sans rencontrer d'obstacle. C'est l'absence de contrainte et l'indépendance, comme, par exemple, le vagabond non assujetti à un ordre social (Arthur Rimbaud, Jack Kerouac, etc). Carmen, dit, dans l'opéra (musique) de Georges Bizet : « Ce que je veux, c'est être libre et faire ce qui me plaît », « avoir pour pays l'univers et pour loi sa volonté ».
C'est l'ivresse de la liberté :
* un certain sentiment de liberté peut accompagner l'acte volontaire, et même lorsque l'action est empêchée, il nous reste le sentiment que c'est nous qui décidons de la direction de notre volonté ;
* le sentiment de la liberté peut naître de l'allègement des contraintes sociales, par exemple dans le temps festif (consommation excessive, démesurée), par opposition au temps ouvré (travail et production). La hiérarchie sociale est renversée, comme dans les saturnales ou le carnaval.
Mais cette liberté n'est pas la liberté au sens philosophique.
En effet, contre la liberté indépendance, il existe au moins deux types de critiques :
* une critique moraliste : cette liberté relève de la licence, i.e. de l'abandon au désir. Or, il n'y a pas de liberté sans loi (Rousseau, Emmanuel Kant), car la liberté de tous serait en ce sens contradictoire : les désirs universalisés s'annuleraient. La loi est donc nécessaire et il faut limiter l'extension de la liberté pour garantir son exercice. Ces limites sont dans l'intérêt même de la liberté, pour éviter la tyrannie, les conflits et l'esclavage :
« On pourrait, sur ce qui précède, ajouter à l'acquis de l’état civil la liberté morale qui seule rend l'homme vraiment maître de lui; car l’impulsion du seul appétit est esclavage, et l'obéissance à la loi qu'on s'est prescrite est liberté. » (Rousseau, Le contrat social).
On remarque que dans cette conception philosophique de la liberté, les limites ne sont pas des limites contraignant la liberté de la volonté humaine ; ces limites définissent en réalité un domaine d'action où la liberté peut exister, ce qui est tout autre chose.
* une critique déterministe : s'abandonner à ses désirs, n'est-ce pas leur obéir, et dès lors un tel abandon ne relève-t-il pas d'une forme déguisée de déterminisme ? Nous serions alors victimes d'une illusion de libre arbitre : nous aurions une fausse conscience de la liberté de notre volonté parce que nous ignorons les véritables causes qui nous font agir. Ainsi, Spinoza écrit dans L'Ethique :
« Telle est cette liberté humaine que tous se vantent de posséder et qui consiste en cela seul que les hommes ont conscience de leurs appétits et ignorent les causes qui les déterminent. Un enfant croit librement appéter le lait, un jeune garçon irrité vouloir se venger et, s'il est poltron, vouloir fuir. Un ivrogne croit dire par un libre décret de son âme ce qu'ensuite, revenu à la sobriété, il aurait voulu taire. De même un délirant, un bavard, et bien d'autres de même farine, croient agir par un libre décret de l'âme et non se laisser contraindre ».
Nietzsche reprendra cette critique : '« Aussi longtemps que nous ne nous sentons pas dépendre de quoi que ce soit, nous nous estimons indépendants : sophisme qui montre combien l'homme est orgueilleux et despotique. Car il admet ici qu'en toutes circonstances il remarquerait et reconnaîtrait sa dépendance dès qu'il la subirait, son postulat étant qu'il vit habituellement dans l'indépendance et qu'il éprouverait aussitôt une contradiction dans ses sentiments s'il venait exceptionnellement à la perdre. »
Ces deux critiques mettent en lumière plusieurs points importants. En premier lieu, la liberté ne peut se réduire à l'indépendance par rapport au monde extérieur ; il faut également une autonomie intérieure réelle par laquelle nous nous donnons volontairement des règles d'actions. Ainsi, alors que l'indépendance concerne les causes externes (définissant ce que je peux), l'autonomie concerne les causes qui sont la source de la volonté (définissant ce que je veux). La réflexion philosophique intériorise le problème et cherche à en trouver les conditions internes, en niant que la liberté soit dépendante en quoi que ce soit du monde extérieur.
En second lieu, il n'est pas certain que tout lien soit contraire à l'indépendance. Être relié n'est pas toujours négatif, car l'intersubjectivité est peut-être plus fondamentale que l'indépendance du moi, dans la mesure où le moi est relation aux autres. Ainsi, pour Friedrich Nietzsche (et de même pour Hegel), le toi est antérieur au moi. Il ne semble donc pas possible de concevoir une liberté indépendance comme un état monadique, où l'individu serait une totalité fermée, atome qui n'aurait que des relations qui lui seraient extérieures ou étrangères. Les relations humaines seraient donc à la fois des sources de conflits et d'aliénation, et des conditions de liberté sociale et politique.
[modifier]
Les sens philosophiques fondamentaux du mot liberté
Pour faciliter l'exposition et la compréhension du problème philosophique de la liberté, il est commode de partir de quelques modèles fondamentaux, modèles qui sont soit des conceptions majeures, soit des moments importants de l'histoire de la pensée occidentale (cette liste n'est donc pas fermée) :
1. La liberté comme libre arbitre de la volonté ;
2. La liberté d'indifférence ;
3. La liberté transcendantale ;
4. La liberté morale ;
5. La liberté jaillissement ;
6. La liberté existentielle.
1. Libre arbitre: propriété de la volonté (actus proprius), faculté de choix qui associe raison et volonté. C'est l'union de la spontanéité et de l'intelligence.
* Spontanéité : c'est le fait de trouver à l'intérieur de soi le principe de ses mouvements. Tous les animaux (en tant que mus par de désirs internes) sont en ce sens des êtres animés de manière spontanée.
* Intelligence : par l'intelligence, faculté de choix, nous agissons par nous-même en connaissance de cause ; nous avons un discernement de nos actes.
La liberté, c'est donc la spontanéité éclairée par la raison ; cette conception de la liberté n'est pas incompatible avec certaines formes de naturalisme.
2. Liberté d'indifférence (voir Libre arbitre)
* Selon Descartes, c'est « le plus bas degré de la liberté ».
3. Liberté transcendantale : c'est la faculté par laquelle l'individu peut disposer de lui-même et déterminer sa volonté en l'absence de toute contrainte physique, c'est-à-dire indépendamment de la causalité naturelle (chez Kant par exemple). Est dit libre l'homme qui se gouverne selon sa raison. Cela sous-entend que l'individu doit être en mesure de faire preuve de discernement et d'un grand sens critique : l'homme libre se donne à lui-même des normes cognitives.
Cette liberté a deux conditions : l'indépendance et la spontanéité.
* Indépendance: notre arbitre est indépendant à l'égard des contraintes des penchants de la sensibilité. Si l'homme est affecté par des penchants qui inclinent son arbitre, il peut les mettre de côté, les suspendre, pour agir d'après d'autres motifs issus de la raison. Dans ce cas, l'arbitre et la raison transcendent le monde en dépassant la sensibilité. C'est une condition fondamentale de la liberté : l'activité de la volonté met en cause la passivité de notre rapport sensible au monde.
* Spontanéité de la raison : c'est la faculté de créer du nouveau, d'ouvrir des possibles : la raison permet de poser un acte non déterminé par des causes passées. Il y a alors invention et surgissement de nouveauté. Dans ce cas, la raison se donne à elle-même sa loi, elle légifère sans rien emprunter à la nature.
Si cette liberté existe, alors il y a une différence radicale entre l'homme et la nature.
(snip)

110
mcs/class/I18N/West/Test/texts/french2-863.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,110 @@
It is copied from Wikipedia, http://fr.wikipedia.org/wiki/Libert%C3%A9
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Libert<EFBFBD>
Un article de Wikip<69>dia, l'encyclop<6F>die libre.
Aller <20> : navigation, recherche
La Libert<72> guidant le peuple par Eug<75>ne Delacroix (1830)(Mus<75>e du Louvre, Paris)
Agrandir
La Libert<72> guidant le peuple par Eug<75>ne Delacroix (1830)(Mus<75>e du Louvre, Paris)
La libert<72> est une notion qui d<>signe d'une mani<6E>re n<>gative l'absence de soumission, de servitude et de d<>termination, c'est-<2D>-dire qu'elle est une notion qui qualifie l'ind<6E>pendance de l'<27>tre humain. D'une mani<6E>re positive, elle d<>signe l'autonomie et la spontan<61>it<69> d'un sujet rationnel, c'est-<2D>-dire qu'elle qualifie les comportements humains volontaires et en constitue la condition.
Cette notion est <20> la fois con<6F>ue comme une valeur abstraite et normative de l'action humaine et comme une r<>alit<69> concr<63>te et v<>cue. Ces deux perspectives se recoupent de diverses mani<6E>res et peuvent provoquer des erreurs de cat<61>gories. Il existe ainsi de nombreuses confusions possibles <20> propos du terme de libert<72>. Il faut donc prendre soin de distinguer les diff<66>rents sens de ce mot.
La libert<72> peut constituer un attribut de l'<27>tre humain, de sa volont<6E>, et <20>tre la condition de droits naturels ou positifs, mais aussi de devoirs ; la r<>alisation effective de l'acte volontaire peut n<>anmoins comporter une dimension v<>cue que l'on ne saurait r<>duire <20> ce qui pr<70>c<EFBFBD>de. Ces deux plans de l'existence humaine ne sont pas n<>cessairement compatibles : par exemple, l'existence des libert<72>s juridiques est constatable, alors que la r<>alit<69> (son existence dans nos actes) et l'essence (la conception que nous nous en faisons) de la libert<72> posent probl<62>me.
La Libert<72> <20>clairant le monde, dans le port de New York
Agrandir
La Libert<72> <20>clairant le monde, dans le port de New York
Le premier point peut faire l'objet d'une enqu<71>te socio-politique ; son fondement m<>taphysique et le second point concernent plus particuli<6C>rement le probl<62>me philosophique de la libert<72>. Cet article sera donc divis<69> en deux parties pour en faciliter la lecture : une partie philosophique, traitant de ce qu'il y a de m<>taphysique dans la notion de libert<72>, et une partie sociologique. Il faut cependant garder <20> l'esprit que les deux aspects se recoupent.
Remarque : pour une introduction g<>n<EFBFBD>rale <20> cette notion, on peut lire du chapitre <20> Un concept clef de la m<>taphysique <20> <20> <20> Les sens philosophiques fondamentaux du mot libert<72> <20>. Les chapitres suivants permettent d'approfondir la notion par la connaissance de ce que des philosophes en ont dit et par la diversit<69> des points de vue.
Le concept de libert<72> en philosophie
[modifier]
Un concept clef de la m<>taphysique
La question de la libert<72> peut <20>tre consid<69>r<EFBFBD>e comme une question m<>taphysique par excellence dans la mesure o<> elle concerne le statut de l'homme au sein de la nature. La libert<72> qualifie en effet la relation de l'homme en tant qu'agent et du monde physique, relation notamment consid<69>r<EFBFBD>e dans son rapport <20> un d<>terminisme suppos<6F> ou r<>el. Cette question concerne donc particuli<6C>rement l'immanence et la transcendance de la volont<6E> humaine par rapport au monde.
La libert<72> s'oppose en g<>n<EFBFBD>ral (ce n'est donc pas toujours le cas) au d<>terminisme, au fatalisme et <20> toute doctrine qui soutient la th<74>se de la n<>cessit<69> du devenir. Le concept de libert<72> divise tr<74>s sch<63>matiquement les philosophes en deux camps : ceux qui en font le fondement de l'action et de la morale humaines (<28>picure, Descartes, Kant), et ceux qui nient une quelconque transcendance de la volont<6E> par rapport <20> des d<>terminismes tels que la sensibilit<69> (D<>mocrite, Spinoza, Nietzsche) :
<20> Il existait deux opinions sur lesquelles se partageaient les anciens philosophes, les uns pensant que tout se produit par le destin, en sorte que ce destin apportait la force de la n<>cessit<69> (D<>mocrite, H<>raclite, Emp<6D>docle, Aristote <20>taient de cet avis), les autres pour qui les mouvements volontaires de l'<27>me existaient sans aucune intervention du destin ; Chrysippe, en position d'arbitre officieux, me para<72>t avoir choisi la position interm<72>diaire ; mais ils se rattache plut<75>t <20> ceux qui veulent voir les mouvements de l'<27>me lib<69>r<EFBFBD>s de la n<>cessit<69>. <20> (Cic<69>ron, Du destin, <20>39).
On dirait aujourd'hui qu'il y a une opposition entre physicalisme et mentalisme, i.e. entre la causalit<69> physique (physicalisme) <20> laquelle tous les <20>tres peuvent <20>tre r<>duits et la causalit<69> mentale (mentalisme), qui peut <20>tre une th<74>orie mat<61>rialiste, tout en reconnaissant une action propre du mental. Dans le premier cas, il s'agit d'expliquer comment on peut naturaliser la volont<6E>, sans reconduire un dualisme m<>taphysique classique, et comment il est encore possible de parler d'action et de responsabilit<69>, alors que l'on en a supprim<69> la condition ; dans le second cas, il s'agit plut<75>t d'expliquer comment une causalit<69> mentale est possible qui <20>vite aussi ce dualisme souvent difficile <20> rendre intelligible. Un des points les plus int<6E>ressants que met ainsi en lumi<6D>re cette opposition, c'est le caract<63>re souvent difficile <20> d<>terminer du concept de libert<72>.
[modifier]
Origine et analyse du probl<62>me
Le probl<62>me de la libert<72> surgit naturellement quand la raison humaine cherche <20> unifier les diff<66>rents <20>l<EFBFBD>ments de sa repr<70>sentation du monde. En effet, si l'explication philosophique comprend la r<>alit<69> dans son int<6E>gralit<69>, au moins id<69>alement (et au contraire des sciences qui ont une partie seulement du monde pour objet), alors un effort d'unification de notre connaissance par une causalit<69> unique est exigible, et cela afin d'<27>viter les contradictions qui d<>coulent de l'hypoth<74>se de l'existence de plusieurs causalit<69>s (psychique et physique) : il semble en effet impossible de penser l'interaction de deux causalit<69>s h<>t<EFBFBD>rog<6F>nes. Ce probl<62>me a particuli<6C>rement sollicit<69> la r<>flexion des philosophes de l'antiquit<69>. La physique hell<6C>nistique est ainsi nettement d<>terministe. Mais cette unit<69> causale a soulev<65> et soul<75>ve encore de nos jours des probl<62>mes : si on unit les trois parties de la connaissance (physique, <20>thique, logique), et aujourd'hui les sciences humaines et les sciences de la nature, comment r<>soudre l'antagonisme entre destin et libert<72> ? Le probl<62>me qui se pose est essentiellement d'ordre moral. Epicure fut contraint d'inventer le clinamen, et les sto<74>ciens invent<6E>rent des raisonnements tr<74>s subtils pour tenter d'<27>chapper <20> ce qui ressemble <20> une cons<6E>quence in<69>vitable de ce qu'on appelle aujourd'hui le physicalisme.
L'unit<69> de nos repr<70>sentations serait alors une unit<69> logique. Mais la question se pose : si tout d<>pend du destin, comment certaines choses peuvent-elles encore d<>pendre de nous ? Ou bien la nature est seule ma<6D>tresse des choses, ou bien l'homme est ma<6D>tre lui aussi au sein de la nature. Cette contradiction dans notre connaissance est la troisi<73>me antinomie kantienne : suis-je libre, ou suis-je conduit par le destin ? La nature est ici entendue comme un pur encha<68>nement causal ; il s'agit alors de concilier les deux affirmations : responsabilit<69> morale et actes d<>termin<69>s.
Si on nie la causalit<69> naturelle, on fait appara<72>tre un concept de libert<72> qui implique la nouveaut<75> absolue dans l'ordre de la nature : la libert<72> humaine doit pouvoir ouvrir des possibles en produisant des actions non-d<>termin<69>es, ind<6E>pendantes notamment des inclinations de notre sensibilit<69>. Notre volont<6E> n'a alors aucune cause ant<6E>c<EFBFBD>dente. Mais dans ce cas, la libert<72> n'est pas une r<>alit<69> intelligible : la libert<72> sort du n<>ant, elle constitue une sorte de miracle, d'o<> le caract<63>re presque indicible de ce concept, puisque la libert<72> semble <20>tre dans ce cas au-del<65> de la port<72>e de l'intellect humain.
Ainsi, en cherchant <20> unifier nos connaissances, soit on fait de l'homme un <20>tre d<>termin<69>, dont la volont<6E> est immanente <20> la nature (donc on cherche <20> naturaliser l'humain), soit on fait de l'homme un <20>tre transcendant, irr<72>ductible en particulier <20> sa nature animale.
[modifier]
D<EFBFBD>finition et critiques
Une d<>finition du sens commun serait que la libert<72> c'est faire ce qu'on d<>sire sans rencontrer d'obstacle. C'est l'absence de contrainte et l'ind<6E>pendance, comme, par exemple, le vagabond non assujetti <20> un ordre social (Arthur Rimbaud, Jack Kerouac, etc). Carmen, dit, dans l'op<6F>ra (musique) de Georges Bizet : <20> Ce que je veux, c'est <20>tre libre et faire ce qui me pla<6C>t <20>, <20> avoir pour pays l'univers et pour loi sa volont<6E> <20>.
C'est l'ivresse de la libert<72> :
* un certain sentiment de libert<72> peut accompagner l'acte volontaire, et m<>me lorsque l'action est emp<6D>ch<63>e, il nous reste le sentiment que c'est nous qui d<>cidons de la direction de notre volont<6E> ;
* le sentiment de la libert<72> peut na<6E>tre de l'all<6C>gement des contraintes sociales, par exemple dans le temps festif (consommation excessive, d<>mesur<75>e), par opposition au temps ouvr<76> (travail et production). La hi<68>rarchie sociale est renvers<72>e, comme dans les saturnales ou le carnaval.
Mais cette libert<72> n'est pas la libert<72> au sens philosophique.
En effet, contre la libert<72> ind<6E>pendance, il existe au moins deux types de critiques :
* une critique moraliste : cette libert<72> rel<65>ve de la licence, i.e. de l'abandon au d<>sir. Or, il n'y a pas de libert<72> sans loi (Rousseau, Emmanuel Kant), car la libert<72> de tous serait en ce sens contradictoire : les d<>sirs universalis<69>s s'annuleraient. La loi est donc n<>cessaire et il faut limiter l'extension de la libert<72> pour garantir son exercice. Ces limites sont dans l'int<6E>r<EFBFBD>t m<>me de la libert<72>, pour <20>viter la tyrannie, les conflits et l'esclavage :
<20> On pourrait, sur ce qui pr<70>c<EFBFBD>de, ajouter <20> l'acquis de l'<27>tat civil la libert<72> morale qui seule rend l'homme vraiment ma<6D>tre de lui; car l'impulsion du seul app<70>tit est esclavage, et l'ob<6F>issance <20> la loi qu'on s'est prescrite est libert<72>. <20> (Rousseau, Le contrat social).
On remarque que dans cette conception philosophique de la libert<72>, les limites ne sont pas des limites contraignant la libert<72> de la volont<6E> humaine ; ces limites d<>finissent en r<>alit<69> un domaine d'action o<> la libert<72> peut exister, ce qui est tout autre chose.
* une critique d<>terministe : s'abandonner <20> ses d<>sirs, n'est-ce pas leur ob<6F>ir, et d<>s lors un tel abandon ne rel<65>ve-t-il pas d'une forme d<>guis<69>e de d<>terminisme ? Nous serions alors victimes d'une illusion de libre arbitre : nous aurions une fausse conscience de la libert<72> de notre volont<6E> parce que nous ignorons les v<>ritables causes qui nous font agir. Ainsi, Spinoza <20>crit dans L'Ethique :
<20> Telle est cette libert<72> humaine que tous se vantent de poss<73>der et qui consiste en cela seul que les hommes ont conscience de leurs app<70>tits et ignorent les causes qui les d<>terminent. Un enfant croit librement app<70>ter le lait, un jeune gar<61>on irrit<69> vouloir se venger et, s'il est poltron, vouloir fuir. Un ivrogne croit dire par un libre d<>cret de son <20>me ce qu'ensuite, revenu <20> la sobri<72>t<EFBFBD>, il aurait voulu taire. De m<>me un d<>lirant, un bavard, et bien d'autres de m<>me farine, croient agir par un libre d<>cret de l'<27>me et non se laisser contraindre <20>.
Nietzsche reprendra cette critique : '<27> Aussi longtemps que nous ne nous sentons pas d<>pendre de quoi que ce soit, nous nous estimons ind<6E>pendants : sophisme qui montre combien l'homme est orgueilleux et despotique. Car il admet ici qu'en toutes circonstances il remarquerait et reconna<6E>trait sa d<>pendance d<>s qu'il la subirait, son postulat <20>tant qu'il vit habituellement dans l'ind<6E>pendance et qu'il <20>prouverait aussit<69>t une contradiction dans ses sentiments s'il venait exceptionnellement <20> la perdre. <20>
Ces deux critiques mettent en lumi<6D>re plusieurs points importants. En premier lieu, la libert<72> ne peut se r<>duire <20> l'ind<6E>pendance par rapport au monde ext<78>rieur ; il faut <20>galement une autonomie int<6E>rieure r<>elle par laquelle nous nous donnons volontairement des r<>gles d'actions. Ainsi, alors que l'ind<6E>pendance concerne les causes externes (d<>finissant ce que je peux), l'autonomie concerne les causes qui sont la source de la volont<6E> (d<>finissant ce que je veux). La r<>flexion philosophique int<6E>riorise le probl<62>me et cherche <20> en trouver les conditions internes, en niant que la libert<72> soit d<>pendante en quoi que ce soit du monde ext<78>rieur.
En second lieu, il n'est pas certain que tout lien soit contraire <20> l'ind<6E>pendance. <20>tre reli<6C> n'est pas toujours n<>gatif, car l'intersubjectivit<69> est peut-<2D>tre plus fondamentale que l'ind<6E>pendance du moi, dans la mesure o<> le moi est relation aux autres. Ainsi, pour Friedrich Nietzsche (et de m<>me pour Hegel), le toi est ant<6E>rieur au moi. Il ne semble donc pas possible de concevoir une libert<72> ind<6E>pendance comme un <20>tat monadique, o<> l'individu serait une totalit<69> ferm<72>e, atome qui n'aurait que des relations qui lui seraient ext<78>rieures ou <20>trang<6E>res. Les relations humaines seraient donc <20> la fois des sources de conflits et d'ali<6C>nation, et des conditions de libert<72> sociale et politique.
[modifier]
Les sens philosophiques fondamentaux du mot libert<72>
Pour faciliter l'exposition et la compr<70>hension du probl<62>me philosophique de la libert<72>, il est commode de partir de quelques mod<6F>les fondamentaux, mod<6F>les qui sont soit des conceptions majeures, soit des moments importants de l'histoire de la pens<6E>e occidentale (cette liste n'est donc pas ferm<72>e) :
1. La libert<72> comme libre arbitre de la volont<6E> ;
2. La libert<72> d'indiff<66>rence ;
3. La libert<72> transcendantale ;
4. La libert<72> morale ;
5. La libert<72> jaillissement ;
6. La libert<72> existentielle.
1. Libre arbitre: propri<72>t<EFBFBD> de la volont<6E> (actus proprius), facult<6C> de choix qui associe raison et volont<6E>. C'est l'union de la spontan<61>it<69> et de l'intelligence.
* Spontan<61>it<69> : c'est le fait de trouver <20> l'int<6E>rieur de soi le principe de ses mouvements. Tous les animaux (en tant que mus par de d<>sirs internes) sont en ce sens des <20>tres anim<69>s de mani<6E>re spontan<61>e.
* Intelligence : par l'intelligence, facult<6C> de choix, nous agissons par nous-m<>me en connaissance de cause ; nous avons un discernement de nos actes.
La libert<72>, c'est donc la spontan<61>it<69> <20>clair<69>e par la raison ; cette conception de la libert<72> n'est pas incompatible avec certaines formes de naturalisme.
2. Libert<72> d'indiff<66>rence (voir Libre arbitre)
* Selon Descartes, c'est <20> le plus bas degr<67> de la libert<72> <20>.
3. Libert<72> transcendantale : c'est la facult<6C> par laquelle l'individu peut disposer de lui-m<>me et d<>terminer sa volont<6E> en l'absence de toute contrainte physique, c'est-<2D>-dire ind<6E>pendamment de la causalit<69> naturelle (chez Kant par exemple). Est dit libre l'homme qui se gouverne selon sa raison. Cela sous-entend que l'individu doit <20>tre en mesure de faire preuve de discernement et d'un grand sens critique : l'homme libre se donne <20> lui-m<>me des normes cognitives.
Cette libert<72> a deux conditions : l'ind<6E>pendance et la spontan<61>it<69>.
* Ind<6E>pendance: notre arbitre est ind<6E>pendant <20> l'<27>gard des contraintes des penchants de la sensibilit<69>. Si l'homme est affect<63> par des penchants qui inclinent son arbitre, il peut les mettre de c<>t<EFBFBD>, les suspendre, pour agir d'apr<70>s d'autres motifs issus de la raison. Dans ce cas, l'arbitre et la raison transcendent le monde en d<>passant la sensibilit<69>. C'est une condition fondamentale de la libert<72> : l'activit<69> de la volont<6E> met en cause la passivit<69> de notre rapport sensible au monde.
* Spontan<61>it<69> de la raison : c'est la facult<6C> de cr<63>er du nouveau, d'ouvrir des possibles : la raison permet de poser un acte non d<>termin<69> par des causes pass<73>es. Il y a alors invention et surgissement de nouveaut<75>. Dans ce cas, la raison se donne <20> elle-m<>me sa loi, elle l<>gif<69>re sans rien emprunter <20> la nature.
Si cette libert<72> existe, alors il y a une diff<66>rence radicale entre l'homme et la nature.
(snip)

110
mcs/class/I18N/West/Test/texts/french2-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,110 @@
It is copied from Wikipedia, http://fr.wikipedia.org/wiki/Libert%C3%A9
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Liberté
Un article de Wikipédia, l'encyclopédie libre.
Aller à : navigation, recherche
La Liberté guidant le peuple par Eugène Delacroix (1830)(Musée du Louvre, Paris)
Agrandir
La Liberté guidant le peuple par Eugène Delacroix (1830)(Musée du Louvre, Paris)
La liberté est une notion qui désigne d'une manière négative l'absence de soumission, de servitude et de détermination, c'est-à-dire qu'elle est une notion qui qualifie l'indépendance de l'être humain. D'une manière positive, elle désigne l'autonomie et la spontanéité d'un sujet rationnel, c'est-à-dire qu'elle qualifie les comportements humains volontaires et en constitue la condition.
Cette notion est à la fois conçue comme une valeur abstraite et normative de l'action humaine et comme une réalité concrète et vécue. Ces deux perspectives se recoupent de diverses manières et peuvent provoquer des erreurs de catégories. Il existe ainsi de nombreuses confusions possibles à propos du terme de liberté. Il faut donc prendre soin de distinguer les différents sens de ce mot.
La liberté peut constituer un attribut de l'être humain, de sa volonté, et être la condition de droits naturels ou positifs, mais aussi de devoirs ; la réalisation effective de l'acte volontaire peut néanmoins comporter une dimension vécue que l'on ne saurait réduire à ce qui précède. Ces deux plans de l'existence humaine ne sont pas nécessairement compatibles : par exemple, l'existence des libertés juridiques est constatable, alors que la réalité (son existence dans nos actes) et l'essence (la conception que nous nous en faisons) de la liberté posent problème.
La Liberté éclairant le monde, dans le port de New York
Agrandir
La Liberté éclairant le monde, dans le port de New York
Le premier point peut faire l'objet d'une enquête socio-politique ; son fondement métaphysique et le second point concernent plus particulièrement le problème philosophique de la liberté. Cet article sera donc divisé en deux parties pour en faciliter la lecture : une partie philosophique, traitant de ce qu'il y a de métaphysique dans la notion de liberté, et une partie sociologique. Il faut cependant garder à l'esprit que les deux aspects se recoupent.
Remarque : pour une introduction générale à cette notion, on peut lire du chapitre « Un concept clef de la métaphysique » à « Les sens philosophiques fondamentaux du mot liberté ». Les chapitres suivants permettent d'approfondir la notion par la connaissance de ce que des philosophes en ont dit et par la diversité des points de vue.
Le concept de liberté en philosophie
[modifier]
Un concept clef de la métaphysique
La question de la liberté peut être considérée comme une question métaphysique par excellence dans la mesure où elle concerne le statut de l'homme au sein de la nature. La liberté qualifie en effet la relation de l'homme en tant qu'agent et du monde physique, relation notamment considérée dans son rapport à un déterminisme supposé ou réel. Cette question concerne donc particulièrement l'immanence et la transcendance de la volonté humaine par rapport au monde.
La liberté s'oppose en général (ce n'est donc pas toujours le cas) au déterminisme, au fatalisme et à toute doctrine qui soutient la thèse de la nécessité du devenir. Le concept de liberté divise très schématiquement les philosophes en deux camps : ceux qui en font le fondement de l'action et de la morale humaines (Épicure, Descartes, Kant), et ceux qui nient une quelconque transcendance de la volonté par rapport à des déterminismes tels que la sensibilité (Démocrite, Spinoza, Nietzsche) :
« Il existait deux opinions sur lesquelles se partageaient les anciens philosophes, les uns pensant que tout se produit par le destin, en sorte que ce destin apportait la force de la nécessité (Démocrite, Héraclite, Empédocle, Aristote étaient de cet avis), les autres pour qui les mouvements volontaires de l'âme existaient sans aucune intervention du destin ; Chrysippe, en position d'arbitre officieux, me paraît avoir choisi la position intermédiaire ; mais ils se rattache plutôt à ceux qui veulent voir les mouvements de l'âme libérés de la nécessité. » (Cicéron, Du destin, §39).
On dirait aujourd'hui qu'il y a une opposition entre physicalisme et mentalisme, i.e. entre la causalité physique (physicalisme) à laquelle tous les êtres peuvent être réduits et la causalité mentale (mentalisme), qui peut être une théorie matérialiste, tout en reconnaissant une action propre du mental. Dans le premier cas, il s'agit d'expliquer comment on peut naturaliser la volonté, sans reconduire un dualisme métaphysique classique, et comment il est encore possible de parler d'action et de responsabilité, alors que l'on en a supprimé la condition ; dans le second cas, il s'agit plutôt d'expliquer comment une causalité mentale est possible qui évite aussi ce dualisme souvent difficile à rendre intelligible. Un des points les plus intéressants que met ainsi en lumière cette opposition, c'est le caractère souvent difficile à déterminer du concept de liberté.
[modifier]
Origine et analyse du problème
Le problème de la liberté surgit naturellement quand la raison humaine cherche à unifier les différents éléments de sa représentation du monde. En effet, si l'explication philosophique comprend la réalité dans son intégralité, au moins idéalement (et au contraire des sciences qui ont une partie seulement du monde pour objet), alors un effort d'unification de notre connaissance par une causalité unique est exigible, et cela afin d'éviter les contradictions qui découlent de l'hypothèse de l'existence de plusieurs causalités (psychique et physique) : il semble en effet impossible de penser l'interaction de deux causalités hétérogènes. Ce problème a particulièrement sollicité la réflexion des philosophes de l'antiquité. La physique hellénistique est ainsi nettement déterministe. Mais cette unité causale a soulevé et soulève encore de nos jours des problèmes : si on unit les trois parties de la connaissance (physique, éthique, logique), et aujourd'hui les sciences humaines et les sciences de la nature, comment résoudre l'antagonisme entre destin et liberté ? Le problème qui se pose est essentiellement d'ordre moral. Epicure fut contraint d'inventer le clinamen, et les stoïciens inventèrent des raisonnements très subtils pour tenter d'échapper à ce qui ressemble à une conséquence inévitable de ce qu'on appelle aujourd'hui le physicalisme.
L'unité de nos représentations serait alors une unité logique. Mais la question se pose : si tout dépend du destin, comment certaines choses peuvent-elles encore dépendre de nous ? Ou bien la nature est seule maîtresse des choses, ou bien l'homme est maître lui aussi au sein de la nature. Cette contradiction dans notre connaissance est la troisième antinomie kantienne : suis-je libre, ou suis-je conduit par le destin ? La nature est ici entendue comme un pur enchaînement causal ; il s'agit alors de concilier les deux affirmations : responsabilité morale et actes déterminés.
Si on nie la causalité naturelle, on fait apparaître un concept de liberté qui implique la nouveauté absolue dans l'ordre de la nature : la liberté humaine doit pouvoir ouvrir des possibles en produisant des actions non-déterminées, indépendantes notamment des inclinations de notre sensibilité. Notre volonté n'a alors aucune cause antécédente. Mais dans ce cas, la liberté n'est pas une réalité intelligible : la liberté sort du néant, elle constitue une sorte de miracle, d'où le caractère presque indicible de ce concept, puisque la liberté semble être dans ce cas au-delà de la portée de l'intellect humain.
Ainsi, en cherchant à unifier nos connaissances, soit on fait de l'homme un être déterminé, dont la volonté est immanente à la nature (donc on cherche à naturaliser l'humain), soit on fait de l'homme un être transcendant, irréductible en particulier à sa nature animale.
[modifier]
Définition et critiques
Une définition du sens commun serait que la liberté c'est faire ce qu'on désire sans rencontrer d'obstacle. C'est l'absence de contrainte et l'indépendance, comme, par exemple, le vagabond non assujetti à un ordre social (Arthur Rimbaud, Jack Kerouac, etc). Carmen, dit, dans l'opéra (musique) de Georges Bizet : « Ce que je veux, c'est être libre et faire ce qui me plaît », « avoir pour pays l'univers et pour loi sa volonté ».
C'est l'ivresse de la liberté :
* un certain sentiment de liberté peut accompagner l'acte volontaire, et même lorsque l'action est empêchée, il nous reste le sentiment que c'est nous qui décidons de la direction de notre volonté ;
* le sentiment de la liberté peut naître de l'allègement des contraintes sociales, par exemple dans le temps festif (consommation excessive, démesurée), par opposition au temps ouvré (travail et production). La hiérarchie sociale est renversée, comme dans les saturnales ou le carnaval.
Mais cette liberté n'est pas la liberté au sens philosophique.
En effet, contre la liberté indépendance, il existe au moins deux types de critiques :
* une critique moraliste : cette liberté relève de la licence, i.e. de l'abandon au désir. Or, il n'y a pas de liberté sans loi (Rousseau, Emmanuel Kant), car la liberté de tous serait en ce sens contradictoire : les désirs universalisés s'annuleraient. La loi est donc nécessaire et il faut limiter l'extension de la liberté pour garantir son exercice. Ces limites sont dans l'intérêt même de la liberté, pour éviter la tyrannie, les conflits et l'esclavage :
« On pourrait, sur ce qui précède, ajouter à l'acquis de l'état civil la liberté morale qui seule rend l'homme vraiment maître de lui; car l'impulsion du seul appétit est esclavage, et l'obéissance à la loi qu'on s'est prescrite est liberté. » (Rousseau, Le contrat social).
On remarque que dans cette conception philosophique de la liberté, les limites ne sont pas des limites contraignant la liberté de la volonté humaine ; ces limites définissent en réalité un domaine d'action où la liberté peut exister, ce qui est tout autre chose.
* une critique déterministe : s'abandonner à ses désirs, n'est-ce pas leur obéir, et dès lors un tel abandon ne relève-t-il pas d'une forme déguisée de déterminisme ? Nous serions alors victimes d'une illusion de libre arbitre : nous aurions une fausse conscience de la liberté de notre volonté parce que nous ignorons les véritables causes qui nous font agir. Ainsi, Spinoza écrit dans L'Ethique :
« Telle est cette liberté humaine que tous se vantent de posséder et qui consiste en cela seul que les hommes ont conscience de leurs appétits et ignorent les causes qui les déterminent. Un enfant croit librement appéter le lait, un jeune garçon irrité vouloir se venger et, s'il est poltron, vouloir fuir. Un ivrogne croit dire par un libre décret de son âme ce qu'ensuite, revenu à la sobriété, il aurait voulu taire. De même un délirant, un bavard, et bien d'autres de même farine, croient agir par un libre décret de l'âme et non se laisser contraindre ».
Nietzsche reprendra cette critique : '« Aussi longtemps que nous ne nous sentons pas dépendre de quoi que ce soit, nous nous estimons indépendants : sophisme qui montre combien l'homme est orgueilleux et despotique. Car il admet ici qu'en toutes circonstances il remarquerait et reconnaîtrait sa dépendance dès qu'il la subirait, son postulat étant qu'il vit habituellement dans l'indépendance et qu'il éprouverait aussitôt une contradiction dans ses sentiments s'il venait exceptionnellement à la perdre. »
Ces deux critiques mettent en lumière plusieurs points importants. En premier lieu, la liberté ne peut se réduire à l'indépendance par rapport au monde extérieur ; il faut également une autonomie intérieure réelle par laquelle nous nous donnons volontairement des règles d'actions. Ainsi, alors que l'indépendance concerne les causes externes (définissant ce que je peux), l'autonomie concerne les causes qui sont la source de la volonté (définissant ce que je veux). La réflexion philosophique intériorise le problème et cherche à en trouver les conditions internes, en niant que la liberté soit dépendante en quoi que ce soit du monde extérieur.
En second lieu, il n'est pas certain que tout lien soit contraire à l'indépendance. Être relié n'est pas toujours négatif, car l'intersubjectivité est peut-être plus fondamentale que l'indépendance du moi, dans la mesure où le moi est relation aux autres. Ainsi, pour Friedrich Nietzsche (et de même pour Hegel), le toi est antérieur au moi. Il ne semble donc pas possible de concevoir une liberté indépendance comme un état monadique, où l'individu serait une totalité fermée, atome qui n'aurait que des relations qui lui seraient extérieures ou étrangères. Les relations humaines seraient donc à la fois des sources de conflits et d'aliénation, et des conditions de liberté sociale et politique.
[modifier]
Les sens philosophiques fondamentaux du mot liberté
Pour faciliter l'exposition et la compréhension du problème philosophique de la liberté, il est commode de partir de quelques modèles fondamentaux, modèles qui sont soit des conceptions majeures, soit des moments importants de l'histoire de la pensée occidentale (cette liste n'est donc pas fermée) :
1. La liberté comme libre arbitre de la volonté ;
2. La liberté d'indifférence ;
3. La liberté transcendantale ;
4. La liberté morale ;
5. La liberté jaillissement ;
6. La liberté existentielle.
1. Libre arbitre: propriété de la volonté (actus proprius), faculté de choix qui associe raison et volonté. C'est l'union de la spontanéité et de l'intelligence.
* Spontanéité : c'est le fait de trouver à l'intérieur de soi le principe de ses mouvements. Tous les animaux (en tant que mus par de désirs internes) sont en ce sens des êtres animés de manière spontanée.
* Intelligence : par l'intelligence, faculté de choix, nous agissons par nous-même en connaissance de cause ; nous avons un discernement de nos actes.
La liberté, c'est donc la spontanéité éclairée par la raison ; cette conception de la liberté n'est pas incompatible avec certaines formes de naturalisme.
2. Liberté d'indifférence (voir Libre arbitre)
* Selon Descartes, c'est « le plus bas degré de la liberté ».
3. Liberté transcendantale : c'est la faculté par laquelle l'individu peut disposer de lui-même et déterminer sa volonté en l'absence de toute contrainte physique, c'est-à-dire indépendamment de la causalité naturelle (chez Kant par exemple). Est dit libre l'homme qui se gouverne selon sa raison. Cela sous-entend que l'individu doit être en mesure de faire preuve de discernement et d'un grand sens critique : l'homme libre se donne à lui-même des normes cognitives.
Cette liberté a deux conditions : l'indépendance et la spontanéité.
* Indépendance: notre arbitre est indépendant à l'égard des contraintes des penchants de la sensibilité. Si l'homme est affecté par des penchants qui inclinent son arbitre, il peut les mettre de côté, les suspendre, pour agir d'après d'autres motifs issus de la raison. Dans ce cas, l'arbitre et la raison transcendent le monde en dépassant la sensibilité. C'est une condition fondamentale de la liberté : l'activité de la volonté met en cause la passivité de notre rapport sensible au monde.
* Spontanéité de la raison : c'est la faculté de créer du nouveau, d'ouvrir des possibles : la raison permet de poser un acte non déterminé par des causes passées. Il y a alors invention et surgissement de nouveauté. Dans ce cas, la raison se donne à elle-même sa loi, elle légifère sans rien emprunter à la nature.
Si cette liberté existe, alors il y a une différence radicale entre l'homme et la nature.
(snip)

141
mcs/class/I18N/West/Test/texts/greek-1253.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,141 @@
It is copied from Wikipedia, http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
Jump to: navigation, search
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 8<> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15<31><35> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20>.<2E>.)
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: 12 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> , <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> 8-10 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: 74<37>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
Official status
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>: ?
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
ISO 639-1 el
ISO 639-2(B) gre
ISO 639-2(T) ell
SIL GRK
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
* 1 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 2 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 3 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 4 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.1 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.2 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.3 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.4 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.5 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.6 <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 5 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 6 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 7 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 8 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> [[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>|<7C><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> 12 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>-<2D><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> 1600 <20>.<2E>., <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> 7 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (volume) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (pitch).
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>' <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20>.<2E>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> -<2D><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> -<2D><><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>"), <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>) "q" <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> *kw. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>) <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>' <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD>:
* <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><>, <20>, <20>, <20><> <20><> "<22>" (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> F (w) <20><><EFBFBD> H (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>).
* <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> 10<31> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "<22><>" <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20>,<2C><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" (<28><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD>' <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>:
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15<31> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>.. <20><><EFBFBD> 9<> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* Abnet. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1"
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> | <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>

141
mcs/class/I18N/West/Test/texts/greek-28597.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,141 @@
It is copied from Wikipedia, http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
Jump to: navigation, search
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 8<> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15<31><35> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20>.<2E>.)
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: 12 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> , <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> 8-10 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: 74<37>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
Official status
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <09><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>: ?
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
ISO 639-1 el
ISO 639-2(B) gre
ISO 639-2(T) ell
SIL GRK
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
* 1 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 2 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 3 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 4 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.1 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.2 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.3 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.4 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.5 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
o 4.6 <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 5 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 6 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 7 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* 8 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> [[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>|<7C><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> 12 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>-<2D><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> 1600 <20>.<2E>., <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> 7 <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (volume) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (pitch).
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>' <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20>.<2E>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> -<2D><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> -<2D><><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>"), <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>) "q" <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> *kw. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>) <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><>' <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD>:
* <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><>, <20>, <20>, <20><> <20><> "<22>" (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> F (w) <20><><EFBFBD> H (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>).
* <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> 10<31> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "<22><>" <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> (<28><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20>,<2C><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>) <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>. <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> "<22><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>" (<28><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD>' <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>). <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>:
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> 15<31> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>.. <20><><EFBFBD> 9<> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>.<2E>. <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>, <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>.
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
[<5B><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>]
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
* Abnet. <20> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> "http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1"
<EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>: <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> | <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD> <20><><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD><EFBFBD>

141
mcs/class/I18N/West/Test/texts/greek-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,141 @@
It is copied from Wikipedia, http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Ελληνική γλώσσα
Από την Βικιπαίδεια, την ελεύθερη εγκυκλοπαίδεια
Jump to: navigation, search
Η Ελληνική Γλώσσα είναι μία από τις Ινδοευρωπαϊκές Γλώσσες, για την οποία έχουμε συνεχή γραπτά κείμενα από τον 8ο αιώνα π.Χ. μέχρι σήμερα. Επίσης έχουμε μερικά γραπτά κείμενα από τον 15ον αιώνα π.Χ. γραμμένα στη Γραμμική Β.
Ελληνικά
Ομιλείται σε: Ελλάδα, Κύπρο, Αλβανία, Τουρκία, Αίγυπτο
και οπουδήποτε αλλού έχουν μεταναστεύσει Έλληνες (Ηνωμένες Πολιτείες, Καναδάς, Αυστραλία, Αγγλία, κ.α.)
Συνολικοί ομιλητές: 12 εκατομμύρια στην Βαλκανική , και άλλα 8-10 εκατομύρια στον υπόλοιπο κόσμο
Κατάταξη: 74η
Γενετική
ταξινόμηση: Ινδοευρωπαϊκές Γλώσσες
Ελληνικά
Αττικά
Νέα Ελληνικά
Official status
Επίσημη γλώσσα: Ελλάδας, Κύπρου
Ρυθμίζεται από: ?
Κώδικες γλώσσας
ISO 639-1 el
ISO 639-2(B) gre
ISO 639-2(T) ell
SIL GRK
Πίνακας περιεχομένων
[Απόκρυψη]
* 1 Ταξινόμηση
* 2 Γεωγραφική εξάπλωση
* 3 Επίσημη κατάσταση της γλώσσας
* 4 Φάσεις Εξέλιξης
o 4.1 Πρωτοελληνική
o 4.2 Μυκηναϊκή Ελληνική
o 4.3 Κλασική Ελληνική
o 4.4 Ελληνιστική Κοινή
o 4.5 Μεσαιωνική Ελληνική
o 4.6 Νέα Ελληνική
* 5 Φωνητική
* 6 Γραφή
* 7 Βλέπε Επίσης
* 8 Εξωτερικές συνδέσεις
[Επεξεργασία]
Ταξινόμηση
Η Ελληνική αποτελεί από μόνη της έναν ανεξάρτητο κλάδο της Ινδοευρωπαϊκής ομάδας γλωσσών. Το λεξιλόγιο της νεότερης μορφής της έχει επηρεαστεί σε ένα βαθμό από γλώσσες των [[Βαλκάνια|Βαλκανίων
[Επεξεργασία]
Γεωγραφική εξάπλωση
Η Ελληνική αποτελεί την μητρική γλώσσα περίπου 12 εκατομηρίων ανθρώπων κυρίως στην Ελλάδα και στην Κύπρο. Αποτελεί επίσης την μητρική γλώσσα αυτόχθονων πληθυσμών στην Αλβανία και στην Τουρκία. Εξαιτίας της μετανάστευσης η γλώσσα μιλιέται ακόμα σε χώρες-προορισμούς ελληνόφωνων πληθυσμών μεταξύ των οποίων η Αυστραλία, ο Καναδάς, η Γερμανία, το Ηνωμένο Βασίλειο, και οι Ηνωμένες Πολιτείες. Συνολικά υπολογίζεται ότι ο συνολικός αριθμός ανθρώπων που μιλάνε τα ελληνικά σαν πρώτη ή δεύτερη γλώσσα είναι γύρω στα 15 εκατομύρια.
[Επεξεργασία]
Επίσημη κατάσταση της γλώσσας
Είναι η επίσημη γλώσσα της Ελλάδας και της Κύπρου. Ακόμα είναι μία από τις επίσημες γλώσσες της Ευρωπαϊκής Ένωσης.
[Επεξεργασία]
Φάσεις Εξέλιξης
[Επεξεργασία]
Πρωτοελληνική
Για την πρώτη φάση (Πρωτοελληνική) η οποία τοποθετείται πριν το 1600 π.Χ., οι όποιες γνώσεις μας για την ελληνική γλώσσα βασίζονται σε τεχνικές επανασύνθεσης που προκύπτουν από τη συγκριτική γλωσσολογία. Η Πρωτοελληνική είχε 7 πτώσεις (Ονομαστική, Γενική, Δοτική, Αιτιατική, Αφαιρετική, Τοπική, Κλητική). Επίσης είχε διατηρήσει σε πολύ μεγάλο βαθμό τα υπόλοιπα χαρακτηριστικά της ΙΕ "μητρικής" γλώσσας. Είχε τρεις φωνές (Ενεργητική, Παθητική, Μέση) και τρεις αριθμούς (Ενικός, Πληθυντικός, Δυϊκός). Σημαντικό χαρακτηριστικό της (που διατηρήθηκε σχεδόν μέχρι τα πρώτα μεταχριστιανικά χρόνια) ήταν ο μουσικός τονισμός. Ο τόνος στα αρχαία ελληνικά δεν αντιστοιχούσε σε αύξηση της έντασης της φωνής (volume) αλλά σε αύξηση της συχνότητας (pitch).
[Επεξεργασία]
Μυκηναϊκή Ελληνική
Στην αμέσως επόμενη φάση (Μυκηναϊκή Ελληνική) η οποία μαρτυρείται από τις πινακίδες της Γραμμικής Β' και από ορισμένους στίχους των Ομηρικών Επών, παρατηρούμε εξίσου πολλούς αρχαϊσμούς. Π.χ. η γενική των ονομάτων σε -ος σχηματιζόταν με την κατάληξη -οιο (πρβλ. Ομηρικό "Πριάμοιο"), ενώ υπάρχει φθόγγος (που συμβολίζεται με) "q" ο οποίος βρίσκεται σε λέξεις όπου από την ΙΕ θα αναμέναμε ένα *kw. Οι πτώσεις Αφαιρετική και Τοπική διατηρούνται αλλά σε μάλλον περιορισμένο βαθμό.
[Επεξεργασία]
Κλασική Ελληνική
Στην Κλασική ελληνική, αρχαιότερα κείμενα της οποίας είναι τα Ομηρικά Έπη και αρχαιότερο τεκμήριο η επιγραφή του Διπύλου, το βασικότερο χαρακτηριστικό είναι η υψηλή διαλεκτική διαφοροποίηση, η οποία οφείλεται πιθανότατα στην πολυδιάσπαση του ελληνικού κόσμου σε διάφορα κρατίδια. Ως προς το αν οι βασικές διάλεκτοι της κλασσικής εποχής (Ιωνική, Αιολική, Δωρική κλπ) δημιουργήθηκαν στην Ελλάδα λόγω της πολιτικής πολυδιάσπασης των Ελλήνων ή "ήρθαν" μαζί με τα αντίστοιχα φύλα κατά την εποχή του Χαλκού, οι γνώμες διίστανται. Φαίνεται πως δεν αποκλείεται να συνέβησαν και τα δύο. Πάντως οι διάλεκτοι της κλασσικής εποχής διέφεραν αρκετά μεταξύ τους και δεν θα ήταν υπερβολή να υποστηριχθεί ότι οι ομιλητές τους βρίσκονταν πολλές φορές στα ακραία όρια της αλληλοκατανόησης.
Μία από τις σημαντικότερες διαλέκτους της κλασικής εποχής ήταν η Αττική διάλεκτος, που χρησιμοποιούνταν κυρίως στην Αθήνα αλλά και ως γλώσσα των φιλοσόφων και των επιστημόνων. Η Αττική διάλεκτος προέρχεται από την Ιωνική (τη βασική διάλεκτο των Ομηρικών Επών) με αρκετές δωρικές επιδράσεις. Υιοθετήθηκε ως επίσημη γλώσσα όλης της Ελλάδας από τον Φίλιππο το Μακεδόνα και ως επίσημη γλώσσα ολόκληρου του ελληνιστικού κόσμου από τον γιο του Αλέξανδρο. Από αυτήν προέρχονται απ' ευθείας σχεδόν όλες οι μεταγενέστερες ελληνικές διάλεκτοι.
Αποτέλεσμα της χρήσης της αττικής διαλέκτου ως δεύτερης (και συχνά πρώτης) γλώσσας από πάρα πολλούς αλλόγλωσσους (αλλά και από ελληνόφωνους που μιλούσαν πρωτύτερα μια άλλη ελληνική διάλεκτο) ήταν σαρωτικές αλλαγές σε όλα τα επίπεδα της μορφολογίας της. Έτσι:
* Η προφορά άλλαξε ριζικά με κυριότερο χαρακτηριστικό την προφορά των ει, η, υ, υι ως "ι" (ιωτακισμός) και την απώλεια των φθόγγων F (w) και H (δασεία).
* Ο Δυϊκός αριθμός, το απαρέμφατο και η Μέση φωνή χάθηκαν.
* Απλοποιήθηκε σημαντικά το σύστημα κλίσης ονομάτων και ρημάτων.
[Επεξεργασία]
Ελληνιστική Κοινή
Το αποτέλεσμα όλων αυτών των μεταβολών ήταν η Ελληνιστική Κοινή, η οποία μαρτυρείται κυρίως στην Καινή Διαθήκη. Είναι χαρακτηριστικό ότι την ίδια εποχή έχουμε και τους πρώτους Αττικιστές, αυτούς που θεωρούσαν απαραίτητη τη διατήρηση της "αυθεντικής" Αττικής Διαλέκτου, τουλάχιστον στο γραπτό λόγο.
[Επεξεργασία]
Μεσαιωνική Ελληνική
Η Ελληνιστική Κοινή εξελίχθηκε στη Μεσαιωνική Ελληνική, η οποία μαρτυρείται κυρίως από δημοτικά τραγούδια. Τελευταία φωνολογική μεταβολή κατά το 10ο αιώνα ήταν ο ιωτακισμός και του "οι" που ως τότε εξακολουθούσε να προφέρεται σα δίφθογγος.
[Επεξεργασία]
Νέα Ελληνική
Τα όρια μεταξύ Νέας Ελληνικής και Μεσαιωνικής Ελληνικής δεν είναι ιδιαίτερα σαφή, πάντως τοποθετούνται χονδρικά κάπου στα τελευταία χρόνια του Βυζαντίου. Κατά την περίοδο αυτή (καθώς και στην Τουρκοκρατία) είχαμε μία εξίσου έντονη διαλεκτική διαφοροποίηση η οποία συνεχίζονταν μέχρι πριν μερικές δεκαετίες.
Η σημερινή Νέα Ελληνική (Δημοτική) περιγράφεται με αρκετή σαφήνεια στη Γραμματική του Μανόλη Τριανταφυλλίδη. Η γραμματική της παραμένει αρκετά σύνθετη (ιδιαίτερα σε ό,τι αφορά το ρήμα όπου οι αρχαϊσμοί δε σπανίζουν καθόλου) και το λεξιλόγιό της είναι ιδιαίτερα πλούσιο.
Έχουν ειπωθεί πολλά για την αξία της ελληνικής γλώσσας. Πολλά από αυτά δεν είναι υπερβολές. Για παράδειγμα είναι γεγονός ότι χιλιάδες επιστημονικοί όροι στις ευρωπαϊκές γλώσσες είναι ελληνικά "δάνεια" (οι περισσότεροι είναι όροι που φτιάχθηκαν από ξένους σε μια εποχή που τα ελληνικά ήταν η κατ' εξοχήν ακαδημαϊκή γλώσσα). Ίσως η αξία της Ελληνικής αποδίδεται καλύτερα από τον Οδυσσέα Ελύτη:
Εδώ και τριάντα αιώνες, δεν υπήρξε ούτε ένας στον οποίο να μη γράφτηκε ποίηση στην Ελληνική Γλώσσα.
[Επεξεργασία]
Φωνητική
[Επεξεργασία]
Γραφή
Η πρώτη γραφή που αποδεδειγμένα χρησιμοποιήθηκε για τη γραφή της Ελληνικής γλώσσας είναι Γραμμική Β περίπου τον 15ο αιώνα π.Χ.. Τον 9ο αιώνα π.Χ. άρχισε να χρησιμοποιείται το Ελληνικό αλφάβητο, το οποίο με κάποιες αλλαγές χρησιμοποιείται και σήμερα.
[Επεξεργασία]
Βλέπε Επίσης
* Γραμμική Α
* Γραμμική Β
* Καθαρεύουσα
* Κατάλογος γλωσσών της Ελλάδας
[Επεξεργασία]
Εξωτερικές συνδέσεις
* Abnet. Ο Κόμβος της Ελληνικής γλώσσας
Ανακτήθηκε από "http://el.wikipedia.org/wiki/%CE%95%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AE_%CE%B3%CE%BB%CF%8E%CF%83%CF%83%CE%B1"
Κατηγορίες σελίδων: Γλώσσες της Ελλάδας | Ελληνικές γλώσσες

179
mcs/class/I18N/West/Test/texts/hungarian-28592.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,179 @@
It is copied from Wikipedia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Besorol<EFBFBD>s
A magyar nyelv besorol<6F>sa nyelv<6C>szeti k<>r<EFBFBD>kben nem k<>pezi vita t<>rgy<67>t: az ur<75>li nyelvcsal<61>d tagja, ezen bel<65>l a finnugor nyelvek k<>z<EFBFBD> tartozik.
[szerkeszt<7A>s]
F<EFBFBD>ldrajzi eloszl<7A>s
A magyart Magyarorsz<73>gon k<>v<EFBFBD>l t<>bbek k<>z<EFBFBD>tt a k<>rnyez<65> K<>rp<72>t-medencei orsz<73>gokban besz<73>lik: (Ausztria, Szlov<6F>kia, Ukrajna, Rom<6F>nia (f<>k<EFBFBD>nt Erd<72>lyben), Szerbia <20>s Montenegr<67> (a Vajdas<61>gban), Horv<72>torsz<73>g, Szlov<6F>nia).
[szerkeszt<7A>s]
Besz<EFBFBD>l<EFBFBD>k sz<73>ma
Besz<EFBFBD>l<EFBFBD>inek sz<73>ma kb. 14,5 milli<6C> (ezzel az ur<75>li nyelvcsal<61>d legn<67>pesebb tagja), k<>z<EFBFBD>l<EFBFBD>k kb. 10 milli<6C>an <20>lnek Magyarorsz<73>gon. A magyar nyelv Magyarorsz<73>g hivatalos nyelve <20>s az Eur<75>pai Uni<6E> hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlov<6F>n mellett Szlov<6F>nia h<>rom j<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>ban (Dobr<62>nak, Hodos <20>s Lendva), valamint a Vajdas<61>gban. - Az Eur<75>pai Uni<6E>ban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyark<72>nt kb. 12 milli<6C> magyar <20>l. 13 milli<6C>an besz<73>lik az Eur<75>pai Uni<6E>ban a magyar nyelvet els<6C> vagy m<>sodik nyelvk<76>nt. A magyar nyelvet a nyelvek sor<6F>ban a 66. helyre tessz<73>k az anyanyelvileg besz<73>l<EFBFBD>k sz<73>ma szerint.
A F<>ld<6C>n 30 milli<6C> magyar sz<73>rmaz<61>s<EFBFBD> ember <20>l, nagyobb r<>sz<73>k a nyelvet nem besz<73>li. A beolvad<61>s (asszimil<69>ci<63>) szempontj<74>b<EFBFBD>l t<>bb szempontb<74>l is beoszhatjuk <20>ket: a beolvad<61>s az angol, spanyol, szlov<6F>k, rom<6F>n, szerb-horv<72>t nyelvekbe valamint a magyarab, berber <20>s arab nyelvekbe t<>rt<72>nt, de a n<>met, cseh <20>s m<>s nyelvter<65>letek is jelent<6E>s sz<73>m<EFBFBD> magyart olvasztottak magukba.
[szerkeszt<7A>s]
<EFBFBD>r<EFBFBD>s
A magyar nyelv a latin <20>r<EFBFBD>st haszn<7A>lja, kieg<65>sz<73>tve annak <20>b<EFBFBD>c<EFBFBD>j<EFBFBD>t n<>h<EFBFBD>ny speci<63>lis magyar bet<65>vel.
A latin <20>r<EFBFBD>sjegyek el<65>tt a nyelvet rov<6F>s<EFBFBD>r<EFBFBD>ssal <20>rt<72>k. A magyar rov<6F>s<EFBFBD>r<EFBFBD>s n<>h<EFBFBD>ny kutat<61> szerint az i. e. 5. sz<73>zadban m<>r l<>tezett <20>s haszn<7A>lt <20>r<EFBFBD>s volt, ennek eld<6C>nt<6E>s<EFBFBD>hez a jelenlegi adatok val<61>j<EFBFBD>ban nem el<65>gs<67>gesek. Szent Istv<74>n kir<69>ly kor<6F>ban a kereszt<7A>nys<79>gre val<61> <20>tt<74>r<EFBFBD>skor bevezett<74>k a ma haszn<7A>lt latin bet<65>s <20>r<EFBFBD>sunk <20>s<EFBFBD>t (n<>h<EFBFBD>ny <20>r<EFBFBD>sjel elt<6C>rt a ma haszn<7A>latost<73>l). Ekkor az orsz<73>g hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 <20>ta Magyarorsz<73>g hivatalos nyelve.
[szerkeszt<7A>s]
Nyelvj<EFBFBD>r<EFBFBD>sok
Nyolc f<> nyelvj<76>r<EFBFBD>st tartanak sz<73>mon:
* tiszai (m<>s n<>ven: alf<6C>ldi),
* dun<75>nt<6E>li,
* d<>li (m<>s n<>ven: Duna-Tisza-k<>zi),
* <20>szakkeleti,
* pal<61>c (m<>s n<>ven: <20>szaknyugati),
* mez<65>s<EFBFBD>gi (m<>s n<>ven: Kir<69>lyh<79>g<EFBFBD>n t<>li),
* nyugati,
* sz<73>kely,
* cs<63>ng<6E>.
(A mai hivatalos nyelv az <20>szakkeleti nyelvj<76>r<EFBFBD>sb<73>l fejl<6A>d<EFBFBD>tt ki.)
[szerkeszt<7A>s]
Sz<EFBFBD>rmaz<EFBFBD>s
A nyelvrokons<6E>g t<>m<EFBFBD>ja sz<73>zadok <20>ta vitatott t<>ma: a finnugor eredet mellett a t<>rk (tur<75>ni) <20>s a sum<75>r eredet, tov<6F>bb<62> az <20>snyelv elm<6C>lete is felmer<65>lt. Jelenlegi ismereteink <20>s a bevett kutat<61>si m<>dszerek alapj<70>n az uralkod<6F> nyelvtudom<6F>nyi ir<69>nyzat csak a finnugor rokons<6E>got fogadja el. N<>dasdy <20>d<EFBFBD>m szerint:
"A hangv<67>ltoz<6F>sok <20>s a nyelvtani szerkezet <20>r<EFBFBD>kl<6B>tt volta m<>s nyelvcsoporttal val<61> rokon<6F>t<EFBFBD>st jelen tud<75>sunk szerint nem tesz lehet<65>v<EFBFBD>. Azaz: t<>l j<>l m<>k<EFBFBD>dik a finnugor rokon<6F>t<EFBFBD>s, <20>s t<>l rosszul b<>rmi m<>s." [1]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyr<79>szt az alapsz<73>kincs <20>sszevet<65>s<EFBFBD>vel, m<>sr<73>szt a rendszeres hangmegfelel<65>sekkel (pl. a magyar f hangnak m<>s finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadr<64>szt a nyelvi rendszer hasonl<6E>s<EFBFBD>g<EFBFBD>val (agglutin<69>ci<63>, nyelvtani nemek hi<68>nya stb.) igazolhat<61>. Egy <20>tlagos mai magyar sz<73>veg elemz<6D>se sor<6F>n a finnugor, azaz magyar szavak ar<61>ny<6E>t kb. 90%-nak tal<61>ljuk, ami nem kis r<>szben az egyes t<>vekb<6B>l ered<65> gazdag sz<73>bokroknak k<>sz<73>nhet<65> (gy<67>k<EFBFBD>k.) A nyelv mai jelleg<65>t term<72>szetesen egy<67>b nyelvek is jelent<6E>sen befoly<6C>solt<6C>k.
A nyelvrokons<6E>g - egy<67>b t<>rsadalmi t<>nyez<65>k folyt<79>n - nem mindig van k<>zvetlen <20>sszef<65>gg<67>sben a n<>pek v<>r szerinti rokons<6E>g<EFBFBD>val, teh<65>t a n<>pess<73>ggenetikai kutat<61>sok csak t<>mpontk<74>nt szolg<6C>lhatnak a nyelv<6C>szeti kutat<61>sokhoz. (Err<72>l b<>vebben l<>sd: Czeizel Endre: A magyars<72>g genetik<69>ja. Galenus, 2003.)
[szerkeszt<7A>s]
T<EFBFBD>rt<EFBFBD>net, kialakul<75>s
Korszakair<69>l l<>sd: Nyelvt<76>rt<72>neti korszakok a magyarban
<EFBFBD>n<EFBFBD>ll<EFBFBD> fejl<6A>d<EFBFBD>se az <20>smagyar korban indult meg, majd az <20>magyar korban jelentek meg <20>rott sz<73>rv<72>nyok, sz<73>vegeml<6D>kek (els<6C> sz<73>vegeml<6D>k a tihanyi ap<61>ts<74>g alap<61>t<EFBFBD>level<65>ben tal<61>lhat<61>, az els<6C> <20>sszef<65>gg<67> sz<73>vegek pedig a Halotti besz<73>d <20>s az <20>magyar M<>ria-siralom). A k<>z<EFBFBD>pmagyar kor jelzi az els<6C> magyar nyomtatv<74>nyok megjelen<65>s<EFBFBD>t <20>s a magyar k<>lt<6C>szet kezdeteit (Tin<69>di, Balassi) - ez a korszak m<>r nem k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik l<>nyegesen a mai nyelvt<76>l. Az <20>jmagyar korban alakul ki az egys<79>ges nemzeti nyelv <20>s a modern irodalmi nyelv, a 18-19. sz<73>zadi <20>r<EFBFBD>k, k<>lt<6C>k, valamint a nyelv<6C>j<EFBFBD>t<EFBFBD>s r<>v<EFBFBD>n (Kazinczy Ferenc vezet<65>s<EFBFBD>vel).
[szerkeszt<7A>s]
Sz<EFBFBD>kincs
A magyar nyelv sz<73>kincse a sz<73>t<EFBFBD>veket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredet<65> (A nyelv <20>s a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), sz<73>el<65>fordul<75>s szerint azonban 80-90%-os ar<61>nyt kapunk. Emellett sz<73>mos ir<69>ni, t<>rk, szl<7A>v, latin, n<>met, francia, olasz <20>s angol eredet<65> sz<73> tal<61>lhat<61> nyelv<6C>nkben. A magyar nyelv szavainak sz<73>ma az <20>n<EFBFBD>ll<6C> jelent<6E>s<EFBFBD> <20>sszetett szavakat is bele<6C>rtve kb. 240 000-re tehet<65>.
R<EFBFBD>szletesen l<>sd: Magyar sz<73>kincs
[szerkeszt<7A>s]
Jellemz<EFBFBD>k, saj<61>toss<73>gok
[szerkeszt<7A>s]
Hangtan
Jellemz<EFBFBD> r<> az els<6C> sz<73>tagra es<65> hangs<67>ly (ebben a finnugor <20>s a szlov<6F>k nyelvekre hasonl<6E>t), a mag<61>nhangz<67>-harm<72>nia (barnul<75>sotokr<6B>l - z<>ld<6C>l<EFBFBD>setekr<6B>l), valamint a mag<61>nhangz<67>-hossz<73>s<EFBFBD>g <20>s a hangs<67>ly egym<79>st<73>l f<>ggetlen volta (amely szinte egyed<65>lik<69>nt lehet<65>v<EFBFBD> teszi az antik id<69>m<EFBFBD>rt<72>kes versel<65>s alkalmaz<61>s<EFBFBD>t). Hangrendszer<65>re ezenk<6E>v<EFBFBD>l a l<>gy m<>ssalhangz<67>k (ny, ty, gy), az aspir<69>latlan z<>rhangok (h n<>lk<6C>l ejtett p, t, k, szemben a germ<72>n nyelvekkel) <20>s a palat<61>lis mag<61>nhangz<67>k el<65>tti kem<65>ny m<>ssalhangz<67>k jelenl<6E>te jellemz<6D> (azaz lehets<74>ges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben p<>ld<6C>ul az orosszal). Nincsenek benne val<61>di diftongusok (mint p<>ld<6C>ul a finnben vagy n<>metben) <20>s reduk<75>lt mag<61>nhangz<67>k (mint p<>ld<6C>ul az angolban, n<>metben). A speci<63>lis magyar a hang (mely a sv<73>dben <20>s a perzs<7A>ban is megvan) neh<65>zs<7A>get okozhat a nyelvtanul<75>knak .
[szerkeszt<7A>s]
Alaktan
Az agglutin<69>l<EFBFBD> jelleg toldal<61>kok halmoz<6F>s<EFBFBD>t is lehet<65>v<EFBFBD> teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sum<75>r <20>s a t<>r<EFBFBD>k nyelvekhez hasonl<6E>an). Szint<6E>n jellemz<6D> a t<>bbf<62>le alakv<6B>ltozat mind a sz<73>t<EFBFBD>vek, mind a toldal<61>kok ter<65>n, a gazdag esetrendszer <20>s az ir<69>nyh<79>rmass<73>g (honnan? hol? hov<6F>?) a helyhat<61>roz<6F>k haszn<7A>lat<61>ban. Kev<65>s az igeid<69> (a mond<6E>, mondja vala, mondta vala, mondtam l<>gyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Sz<53>kelyf<79>ld<6C>n viszont ma is akt<6B>van haszn<7A>lj<6C>k a mondta volt form<72>t), <20>s hi<68>nyzik a habeo ige ("<22>n birtoklok valamit" helyett "nekem van valamim"). A magyar nyelv megk<67>l<EFBFBD>nb<6E>zteti a hat<61>rozatlan ("alanyi") <20>s a hat<61>rozott ("t<>rgyas") ragoz<6F>st: olvasok, olvasom, a f<>n<EFBFBD>vi igen<65>v pedig ragozhat<61> (l<>tnom, l<>tnod, l<>tnia stb., amely egy<67>bk<62>nt a portug<75>lban is megtal<61>lhat<61>).
[szerkeszt<7A>s]
Mondattan
A magyarban puszta n<>vsz<73> is <20>llhat <20>ll<6C>tm<74>nyk<79>nt (az oroszhoz hasonl<6E>an), a jelen idej<65>, egyes <20>s t<>bbes sz<73>m 3. szem<65>lyben (pl. Pista tan<61>r O, elmarad a 'van'). Sz<53>rendi szempontb<74>l a magyar az SOV nyelvek k<>z<EFBFBD> sorolhat<61> (alany-t<>rgy-<2D>ll<6C>tm<74>ny), b<>r a magyar mondat kit<69>ntetett <20>sszetev<65>i val<61>j<EFBFBD>ban nem ezek, hanem a topik <20>s a f<>kusz (vagy t<>ma <20>s r<>ma; az ismertnek tekintett inform<72>ci<63>, amir<69>l <20>ll<6C>t<EFBFBD>st tesz<73>nk, <20>s az <20>jonnan eml<6D>tett, hangs<67>lyos inform<72>ci<63>, ami az <20>ll<6C>t<EFBFBD>s magv<67>t alkotja). A magyar nyelv <20>jabb kutat<61>sai els<6C>k<EFBFBD>nt mutattak r<> az ut<75>bbi felbont<6E>s jelent<6E>s<EFBFBD>g<EFBFBD>re a nyelvek <20>ltal<61>nos le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>ban.
A magyar nyelv term<72>szettudom<6F>nyos m<>dszerekkel val<61> vizsg<73>lata, azaz az elm<6C>lt 25 <20>v magyar generat<61>v nyelv<6C>szete a magyart az emberi nyelvek olyan saj<61>ts<74>gos t<>pusak<61>nt <20>ll<6C>totta el<65>nk, mely fontos jellegzetess<73>geiben k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik a legismertebb indoeur<75>pai nyelvekt<6B>l. A magyarban a sz<73>rendet a mondat elemeinek nem a mondatr<74>szi szerepe, azaz alany, t<>rgy volta, hanem a logikai funkci<63>ja hat<61>rozza meg. A magyar mondat ige el<65>tti nevezetes szerkezeti poz<6F>ci<63>it a logikai m<>veleteket kifejez<65> mondatr<74>szek foglalj<6C>k el, k<>zt<7A>k a mondat logikai alany<6E>t megnevez<65> topik, a disztribut<75>v kvantorok (p<>ld<6C>ul a minden elemet tartalmaz<61> mondatr<74>szek), valamint a kiz<69>r<EFBFBD>lagos azonos<6F>t<EFBFBD>st kifejez<65> f<>kusz.
Forr<72>s: <20>. Kiss Katalin: A nyelv form<72>lis rendszer<65>nek le<6C>r<EFBFBD>sa
[szerkeszt<7A>s]
Id<EFBFBD>zetek
<EFBFBD>cs Tivadar Akik elv<6C>ndoroltak c<>m<EFBFBD> m<>v<EFBFBD>ben (1940) <20>gy <20>r az angol Sir John Bowring-r<>l [2]:
"Az angol k<>vet h<>res nyelvtud<75>s volt, s a magyar nyelvnek <20>szinte b<>mul<75>ja. <20>n<EFBFBD>nmag<61>b<EFBFBD>l k<>vetkezetesen <20>s szil<69>rdan alkotott besz<73>dnek jellemezte, amelyben logika van, s<>t mat<61>zis, az er<65>, a hangzat minden hajl<6A>konys<79>g<EFBFBD>val <20>s form<72>zhat<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>val. Szerinte az angol legyen b<>szke arra, hogy az <20> nyelve az emberi t<>rt<72>nelem <20>posz<73>t t<>nteti fel. Ki lehet mutatni eredet<65>t, kivehet<65>k, sz<73>tv<74>laszthat<61>k benne az idegen r<>tegek, melyek k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> n<>pekkel val<61> <20>rintkez<65>s idej<65>n r<>vakol<6F>dtak. A magyar nyelv egyetlen darabb<62>l <20>ll<6C> term<72>sk<73>, melyen az id<69>k viharai karcol<6F>st sem ejthettek. Nem az id<69>k v<>ltoz<6F>s<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>gg<67> kalend<6E>rium. Nem szorul senkire, nem k<>lcs<63>n<EFBFBD>z, nem trafik<69>l, nem <20>d, nem vesz senkit<69>l. Nyelv<6C>nk nemzeti <20>n<EFBFBD>ll<6C>s<EFBFBD>gunknak, szellemi f<>ggetlens<6E>g<EFBFBD>nknek legr<67>gibb, legf<67>nyesebb <20>l<EFBFBD> eml<6D>ke. Amit a tud<75>sok nem tudnak megmagyar<61>zni, azt mell<6C>zik. Ez a nyelv<6C>szetben is <20>gy van, <20>p <20>gy az archeol<6F>gi<67>ban. Az egyiptomi r<>gi templomok egyetlen k<>b<EFBFBD>l k<>sz<73>lt padlatait sem tudj<64>k megmagyar<61>zni. Honnan, melyik hegys<79>gb<67>l v<>gt<67>k ki e csod<6F>latos t<>meget, mik<69>nt sz<73>ll<6C>tott<74>k le, vagy emelt<6C>k fel egy templom tetej<65>ig? A mi nyelv<6C>nk eredetis<69>ge enn<6E>l csod<6F>latosabb t<>nem<65>ny. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az els<6C> t<>tel<65>t: >Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige<."
[szerkeszt<7A>s]
L<EFBFBD>sd m<>g
* A magyar nyelv eredete
* A finnugor elm<6C>let kritik<69>ja
* A magyar nyelv rokons<6E>ga m<>s nyelvekkel
* <20>rv<72>zt<7A>r<EFBFBD> t<>k<EFBFBD>rf<72>r<EFBFBD>g<EFBFBD>p
* Magyar nyelv<6C> forr<72>ssz<73>vegek a Wikisource-ban
* Magyar sz<73>kincs
[szerkeszt<7A>s]
K<EFBFBD>ls<EFBFBD> hivatkoz<6F>sok
* A magyar nyelv f<>ruma
* A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)
* Neh<65>z-e a magyar nyelv? (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, <20>let <20>s Tudom<6F>ny, 2000/12.)
* A magyar nyelv 20. sz.-i v<>ltoz<6F>sai (Pusztai Ferenc)
[szerkeszt<7A>s]
Nyelvtan
* Magyar nyelvtani t<>bl<62>zatok
[szerkeszt<7A>s]
Nyelvm<EFBFBD>vel<EFBFBD>s (pro <20>s kontra)
* A magyar nyelvm<76>vel<65>s <20>llapota - Bal<61>zs G<>za <20>r<EFBFBD>sa a Magyar Nyelv<6C>rben
* A nyelvm<76>vel<65>s k<>rt<72>konys<79>g<EFBFBD>r<EFBFBD>l <20>s <20>rm<72>nykod<6F>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l
* Egy emberk<72>zpont<6E> nyelvm<76>vel<65> - Marg<72>csy J<>zsef <20>r<EFBFBD>sa L<>rincze Lajosr<73>l <20>s a nyelvm<76>vel<65>sr<73>l
* Modern Talking - N<>dasdy <20>d<EFBFBD>m cikkeinek gy<67>jtem<65>nye a Magyar Narancs sorozat<61>b<EFBFBD>l
* szaknyelvi ig<69>nyess<73>g
[szerkeszt<7A>s]
Sz<EFBFBD>rmaz<EFBFBD>s
* Mar<61>cz L<>szl<7A> cikke a finnugor elm<6C>letr<74>l
* Lange Ir<49>n: A magyar nyelv saj<61>toss<73>gai hagyom<6F>nyt<79>r<EFBFBD> lingvisztikai szemsz<73>gb<67>l
[szerkeszt<7A>s]
Egy<EFBFBD>b
* Illy<6C>s Gyula: Ki a magyar?
* K<>sz<73>bszint a magyar mint idegen nyelven (M<>egyetemi T<>voktat<61>si <20>s Feln<6C>ttk<74>pz<70>si K<>zpont)
* Debreceni Ny<4E>ri Egyetem, a magyarnyelv-oktat<61>s egyik specialist<73>ja
* Magyar<61>ra: <20>j utak a magyar nyelvhez
* Magyarok a K<>rp<72>t-medenc<6E>ben
* Pusztai Ferenc cikke az <20>ltala szerkesztett, <20>tdolgozott Magyar <20>rtelmez<65> k<>zisz<73>t<EFBFBD>rr<72>l (PDF)
* Magyar Nemzeti Sz<53>vegt<67>r (az MTA 153,7 milli<6C> sz<73>vegsz<73>t tartalmaz<61> adatb<74>zisa t<>bbf<62>le kort<72>rs sz<73>vegb<67>l; ingyenes regisztr<74>ci<63>val b<>ng<6E>szhet<65>)
* Dr. V<>gv<67>ri J<>zsef: Anyanyelvemr<6D>l, huszonegy t<>telben. A magyar nyelv <20>s a hivatalos nyelv<6C>szet a szerves m<>velts<74>g szempontj<74>b<EFBFBD>l
[szerkeszt<7A>s]
K<EFBFBD>ls<EFBFBD> hivatkoz<6F>sok angolul
* Hungarian language (Ethnologue.com)
* Numerals of some Uralic languages
* Uralic page
* Hungarian Profile
* A Hungarian Language Course by Aaron Rubin
* Study Hungarian! (AFS.com)
* Hungarian Lessons (Hungarotips.com)
* Hungarian Phrase Guides
[szerkeszt<7A>s]
Tov<EFBFBD>bbi irodalom
* <20>. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Sipt<70>r P<>ter: <20>j magyar nyelvtan (Osiris Kiad<61>, Budapest, 2003)
* Keresztes L<>szl<7A>: Gyakorlati magyar nyelvtan (Debreceni Ny<4E>ri Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
* V<>gv<67>ri J<>zsef: "<22>s m<>gsem mozog ..." - tanulm<6C>nyok anyanyelvr<76>l, hitr<74>l, tudom<6F>nyt<79>rt<72>netr<74>l <20>s nevel<65>sr<73>l, vil<69>gk<67>pr<70>l, szerves m<>velts<74>g <20>s hivatalos tudom<6F>ny viszony<6E>r<EFBFBD>l. F<>nix K<>nyvm<76>hely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
A lap eredeti c<>me "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv"
Lapkateg<EFBFBD>ri<EFBFBD>k: Lektor<6F>land<6E> lapok | Vitatott semlegess<73>g | Magyar nyelv

179
mcs/class/I18N/West/Test/texts/hungarian-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,179 @@
It is copied from Wikipedia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Besorolás
A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.
[szerkesztés]
Földrajzi eloszlás
A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).
[szerkesztés]
Beszélők száma
Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. - Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint.
A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.
[szerkesztés]
Írás
A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.
A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.
[szerkesztés]
Nyelvjárások
Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
* tiszai (más néven: alföldi),
* dunántúli,
* déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
* északkeleti,
* palóc (más néven: északnyugati),
* mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
* nyugati,
* székely,
* csángó.
(A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)
[szerkesztés]
Származás
A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:
"A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más." [1]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.
A nyelvrokonság - egyéb társadalmi tényezők folytán - nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)
[szerkesztés]
Történet, kialakulás
Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban
Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) - ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18-19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).
[szerkesztés]
Szókincs
A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető.
Részletesen lásd: Magyar szókincs
[szerkesztés]
Jellemzők, sajátosságok
[szerkesztés]
Hangtan
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .
[szerkesztés]
Alaktan
Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige ("én birtoklok valamit" helyett "nekem van valamim"). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan ("alanyi") és a határozott ("tárgyas") ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).
[szerkesztés]
Mondattan
A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár O, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany-tárgy-állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.
A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.
Forrás: É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása
[szerkesztés]
Idézetek
Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [2]:
"Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: >Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige<."
[szerkesztés]
Lásd még
* A magyar nyelv eredete
* A finnugor elmélet kritikája
* A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
* Árvíztűrő tükörfúrógép
* Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
* Magyar szókincs
[szerkesztés]
Külső hivatkozások
* A magyar nyelv fóruma
* A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)
* Nehéz-e a magyar nyelv? (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
* A magyar nyelv 20. sz.-i változásai (Pusztai Ferenc)
[szerkesztés]
Nyelvtan
* Magyar nyelvtani táblázatok
[szerkesztés]
Nyelvművelés (pro és kontra)
* A magyar nyelvművelés állapota - Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben
* A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról
* Egy emberközpontú nyelvműveló - Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről
* Modern Talking - Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából
* szaknyelvi igényesség
[szerkesztés]
Származás
* Marácz László cikke a finnugor elméletről
* Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből
[szerkesztés]
Egyéb
* Illyés Gyula: Ki a magyar?
* Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)
* Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája
* Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez
* Magyarok a Kárpát-medencében
* Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról (PDF)
* Magyar Nemzeti Szövegtár (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
* Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából
[szerkesztés]
Külső hivatkozások angolul
* Hungarian language (Ethnologue.com)
* Numerals of some Uralic languages
* Uralic page
* Hungarian Profile
* A Hungarian Language Course by Aaron Rubin
* Study Hungarian! (AFS.com)
* Hungarian Lessons (Hungarotips.com)
* Hungarian Phrase Guides
[szerkesztés]
További irodalom
* É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
* Keresztes László: Gyakorlati magyar nyelvtan (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
* Végvári József: "És mégsem mozog ..." - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv"
Lapkategóriák: Lektorálandó lapok | Vitatott semlegesség | Magyar nyelv

172
mcs/class/I18N/West/Test/texts/icelandic-10079.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,172 @@
This text is copied from Wikipedia, http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
<EFBFBD>slenska
Af Wikipedia, frj<72>lsa alfr<66><72>iritinu
Jump to: navigation, search
<EFBFBD>slenska (<28>slenska)
Tala<EFBFBD> hvar: <09>slandi
Heimshluti: Nor<6F>ur Evr<76>pu
Fj<EFBFBD>ldi m<>lhafa: um 300.000
S<EFBFBD>ti:
<EFBFBD>tt: Ind<6E>evr<76>psk
Germ<72>nsk
Nor<6F>urgerm<72>nsk
Vesturnorr<72>nt
<20>slenska
Opinber sta<74>a
Opinbert tungum<75>l:
St<EFBFBD>rt af: <09>slensk m<>lst<73><74>
Tungum<EFBFBD>lak<EFBFBD><EFBFBD>ar
ISO 639-1: is
ISO 639-2: ice og isl
SIL: ICE
Tungum<EFBFBD>l <20> Listi yfir tungum<75>l
<EFBFBD>slenska er tungum<75>l me<6D> fj<66>rum f<>llum (nefnifalli, <20>olfalli, ߇gufalli og eignarfalli) sem a<>allega er tala<6C> og rita<74> <20> <20>slandi. <20>a<EFBFBD> er ind<6E>-evr<76>pskt, germanskt og vesturnorr<72>nt. Af <20><>rum m<>lum er f<>reyska skyldust <20>slensku.
Efnisyfirlit
[fela]
* 1 Saga <20>slensku
* 2 Breytingar
* 3 M<>lfr<66><72>i
* 4 M<>ll<6C>skur
* 5 <20>slenska utan <20>slands
* 6 Merk rit, ritu<74> <20> <20>slensku
* 7 Heimildir
* 8 Tengt efni
* 9 Tenglar
o 9.1 Or<4F>ab<61>kur
+ 9.1.1 <20><>or<6F>
[breyta]
Saga <20>slensku
<EFBFBD>slenska <20> r<>tur a<> rekja til m<>ls norskra landn<64>msmanna <20> 9. <20>ld. <20> <20>eim t<>ma sem hefur li<6C>i<EFBFBD> hafa or<6F>i<EFBFBD> talsver<65>ar breytingar <20> tungum<75>linu, einkum <20> or<6F>afor<6F>a og frambur<75>i, en l<>tt <20> m<>lfr<66><72>i, eins og kemur fram a<> ne<6E>an. Breytingar <20>essar, einkum <20> or<6F>afor<6F>a, m<> rekja til breyttra lifna<6E>arh<72>tta, breytinga <20> samf<6D>laginu, n<>rrar t<>kni og <20>ekkingar, sem og <20>hrifa annara tungum<75>la <20> <20>slensku, einkum ensku og d<>nsku. Til h<>g<EFBFBD>arauka er s<>gu <20>slenskunnar skipt <20> <20>rj<72> skei<65>: fornm<6E>l til um 1350, mi<6D>m<EFBFBD>l fr<66> 1350 til um 1550 (e<>a 1600) og n<>m<EFBFBD>l fr<66> lokum mi<6D>m<EFBFBD>ls.
[breyta]
Breytingar
<EFBFBD>slenskt ritm<74>l hefur l<>ti<74> breyst s<><73>an <20> landn<64>ms<6D>ld me<6D> <20>eim aflei<65>ingum a<> <20>slendingar geta enn <20> dag - me<6D> herkjum og skrekkjum - lesi<73> forn rit <20> bor<6F> vi<76> Landn<64>mu, Snorra-Eddu og <20>slendingas<61>gurnar. Samr<6D>md stafsetning au<61>veldar lesturinn ߗ talsvert, auk <20>ess sem or<6F>afor<6F>i <20>essara rita er heldur takmarka<6B>ur. Meiri breytingar hafa or<6F>i<EFBFBD> <20> frambur<75>i, svo miklar a<> <20>slendingur 20. aldar myndi tr<74>lega ekki skilja <20>slending 13. aldar, g<>tu <20>eir tala<6C> saman.
Helstu breytingar <20> m<>linu n<> <20>v<EFBFBD> til or<6F>afor<6F>a og frambur<75>ar, en minni breytingar hafa or<6F>i<EFBFBD> <20> m<>lfr<66><72>i. (Sj<53> n<>nar <20> s<>gu <20>slenskunnar.)
<EFBFBD>msar <20>st<73><74>ur eru fyrir <20>v<EFBFBD> hversu vel m<>li<6C> hefur var<61>veist. Hef<65>bundna sk<73>ringin er au<61>vita<74> einangrun landsins, en l<>klega hefur fullmiki<6B> veri<72> gert <20>r <20>v<EFBFBD> og er s<> sk<73>ring ein t<>past fulln<6C>gjandi. <20>nnur <20>st<73><74>a sem oft er nefnd er s<> a<> m<>li<6C> hafi var<61>veist <20> skinnhandritunum, hvort sem var um af<61>reyingarb<72>kmenntir a<> r<><72>a e<>a fr<66><72>i. Handritin hafi veri<72> lesin og innihald <20>eirra flutt fyrir ߇ sem ekki voru l<>sir, <20>annig hafi m<>l <20>eirra var<61>veist og or<6F>afor<6F>i handritanna haldist <20> m<>linu. Ennfremur hafi l<>r<EFBFBD>ir <20>slendingar skrifa<66> a<> miklu leyti <20> m<><6D>urm<72>linu, allt fr<66> <20>v<EFBFBD> a<> Ari fr<66><72>i og Fyrsti m<>lfr<66><72>ingurinn skr<6B><72>u s<>n rit, <20>ess vegna hafi lat<61>nu<6E>hrif or<6F>i<EFBFBD> minni en v<><76>a annars sta<74>ar. Kirkjunnar menn <20> <20>slandi voru l<>ka flj<6C>tir a<> tileinka s<>r a<>fer<65>ir Marteins L<>thers og Bibl<62>an var snemma <20><>dd <20> <20>slensku. Bibl<62>ur og <20>nnur tr<74>arrit voru <20>v<EFBFBD> snemma til <20> <20>slensku <20> helstu fr<66><72>asetrum landsins og prestar bo<62>u<EFBFBD>u Gu<47>s or<6F> <20> <20>slensku. <20>essa kenningu m<> helst sty<74>ja me<6D> <20>v<EFBFBD> a<> bera okkur saman vi<76> <20>j<EFBFBD><6A>ir sem ekki <20>ttu Bibl<62>u <20> eigin tungu, t.d. Nor<6F>menn, en <20>eir notu<74>ust vi<76> danska Bibl<62>u. Orsakir <20>eirrar <20>r<EFBFBD>unar sem var<61> <20> <20>slensku ver<65>a seint <20>tsk<73>r<EFBFBD>ar til hl<68>tar, en <20>eir ߾ttir sem nefndir eru h<>r a<> ofan hafa allir haft einhver <20>hrif.
Margir <20>slendingar telja <20>slenskuna vera <20>upprunalegra<72> m<>l en flest <20>nnur, og a<> h<>n hafi breyst minna. <20>a<EFBFBD> er ekki alls kostar r<>tt, og m<> <20> <20>v<EFBFBD> sambandi nefna a<> <20>slenskan hefur einungis fj<66>gur f<>ll af <20>tta <20>r ind<6E>evr<76>pska frumm<6D>linu, <20> me<6D>an flest slavnesk m<>l hafa sex f<>ll, og p<>lska sj<73>. <20><>ska hefur einnig fj<66>gur f<>ll eins og <20>slenska, og var<61>veitt eru rit <20> fornh<6E><68><EFBFBD>sku sem eru mun eldri en <20>slensku handritin, e<>a fr<66> <20>ttundu <20>ld. <20> Grikklandi er enn t<>lu<6C> gr<67>ska, r<>tt eins og fyrir <20>rj<72> ߜsund <20>rum og svo m<> lengi telja. <20>ll <20>essi m<>l eiga <20>a<EFBFBD> ߗ sameiginlegt a<> hafa breyst a<> einhverju leyti, og er <20>slenskan <20>ar engin undantekning. *[1]
[breyta]
M<EFBFBD>lfr<EFBFBD><EFBFBD>i
Or<EFBFBD>flokkar <20> <20>slensku Or<4F>flokkur D<>mi Hlutverk
Nafnor<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> tilgreina einstaka hluti, e<>a flokka hluta, jafnt raunverulega sem <20>mynda<64>a.
Sagnor<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> gefa til kynna a<>ger<65>.
L<EFBFBD>singaror<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> l<>sa einhverjum hlut n<>nar. Oftast nota<74> me<6D> nafnor<6F>i.
Forn<EFBFBD>fn St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Gefa til kynna me<6D> almennum h<>tti um hvern e<>a hva<76> setningin <20> vi<76>.
Greinir St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> gera nafnor<6F> <20>kve<76>in. Greinir getur veri<72> vi<76>skeyttur e<>a settur fyrir framan nafnor<6F> sem s<>r or<6F>.
T<EFBFBD>luor<EFBFBD> Sautj<74>n st<73>rir fuglar hoppa til hinna <20>riggja merku manna sem standa <20> gar<61>inum. <20>eir eru me<6D> tvo poka af fr<66>jum handa fuglunum. Gefa til kynna fj<66>lda e<>a magn.
Sm<EFBFBD>or<EFBFBD>
Forsetningar St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Hafa <20>hrif <20> merkingu fallor<6F>s <20> setningu.
Atviksor<EFBFBD>
Nafnh<EFBFBD>ttarmerki St<53>ri fuglinn er a<> hoppa til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er a<> gefa <20><>rum fuglum fr<66>. Nafnh<6E>ttarmerki<6B> er or<6F>i<EFBFBD> <20>a<EFBFBD><61> <20> undan sagnor<6F>i <20> nafnh<6E>tti. S<>gn <20> nafnh<6E>tti er <20>n t<><74>ar og endar oftast <20> <20>a<EFBFBD>.
Samtengingar St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Tengir saman setningar til a<> mynda m<>lsgrein. Skiptist <20> a<>altengingar og aukatengingar.
Upphr<EFBFBD>panir
Ath: <20>etta <20>arfnast yfirfer<65>ar.
[breyta]
M<EFBFBD>ll<EFBFBD>skur
<EFBFBD>mis sv<73><76>isbundin afbrig<69>i myndu<64>ust <20> m<>linu, <20>r<EFBFBD>tt fyrir hinar litlu breytingar, en deildar meiningar eru um hvort s<> munur geti kallast m<>ll<6C>skumunur. Hinga<67> til hefur yfirleitt veri<72> einbl<62>nt <20> frambur<75>armun ߗ einnig hafi einhver munur veri<72> <20> or<6F>anotkun. M<>lhreinsunarm<72>nnum <20> fyrri hluta tuttugustu aldar ߗttu sumar frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar lj<6C>tar og gengu hart fram <20> a<> <20>tr<74>ma <20>eim, s<>rstaklega fl<66>m<EFBFBD>li. Sk<53>larnir voru me<6D>al annars nota<74>ir <20> <20>eim tilgangi.
M<EFBFBD>ll<EFBFBD>skumunur hefur dofna<6E> talsvert <20> <20>slandi <20> tuttugustu <20>ld og sumar frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar eru n<>nast horfnar <20>r m<>linu.
Helstu <20>slensku frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar eru (voru) Skaftfellskur einhlj<6C><6A>aframbur<75>ur, Vestfirskur einhlj<6C><6A>aframbur<75>ur, har<61>m<EFBFBD>li og radda<64>ur frambur<75>ur, ngl-frambur<75>ur, b<>- og g<>-frambur<75>ur, hv-frambur<75>ur og rn- og rl-frambur<75>ur.
[breyta]
<EFBFBD>slenska utan <20>slands
<EFBFBD>slenska er t<>lu<6C> af <20>hugam<61>nnum og f<>lki af <20>slensku bergi broti<74> v<><76>svegar um heim. Mest er af <20>slenskum<75>landi f<>lki <20> Kanada og Bandar<61>kjunum, einna helst <20> Gimli <20> Manitoba, en <20>anga<67> fluttist st<73>r h<>pur <20>slendinga (kalla<6C>ir Vesturfarar) vi<76> lok 19. aldar. Svo er a<> nefna ߇ er leggja n<>m <20> <20>slensku erlendis, t.d. ߇ sem l<>ra <20> gegnum <20>slensku kennsluvef H<>sk<73>la <20>slands [2], sem kallast Icelandic Online og sem erlendir a<>ilar t<>ku ߇tt <20>, m.a. h<>sk<73>li <20> Wisconsin <20> Bandar<61>kjunum.
[breyta]
Merk rit, ritu<74> <20> <20>slensku
* (rita<74>ar) um 1190<39>1320: <20>slendingas<61>gurnar
* um 1140: Fyrsta m<>lfr<66><72>iritger<65>in
* 1952: Gerpla Halld<6C>rs Laxness (skrifu<66> <20> st<73>l <20>slendingasagna)
[breyta]
Heimildir
* Gyldendals Tibinds Leksikon. 1977. A<>alritstj<74>ri: J<>rgen Bang, cand. mag.. Gyldendalske Boghandel, Nordisk Forlag A.S. Kaupmannah<61>fn.
* Heimir P<>lsson. 1999. Fr<46> l<>rd<72>ms<6D>ld til rauns<6E>is - <20>slenskar b<>kmenntir 1550-1900. Vaka-Helgafell hf., Reykjav<61>k.
* <20>slensk or<6F>ab<61>k. 1985. <20>rni B<><42>varsson ritst<73>r<EFBFBD>i. B<>ka<6B>tg<74>fa Menningarsj<73><6A>s, Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin A-G. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin H-O. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin P-<2D>. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>var Bj<42>rnsson. [<5B>tg<74>fu<66>r <20><>ekkt]. M<>lsaga fyrir framhaldssk<73>la. 2. <20>tg<74>fa. Offsetfj<66>lritun hf., Reykjav<61>k.
[breyta]
Tengt efni
* <20>slenska stafr<66>fi<66>
* G<>salappir
* H<>fr<66>nska
[breyta]
Tenglar
Wiktionary merki<6B>
Or<EFBFBD>ab<EFBFBD>kaskilgreiningu fyrir <20>slenska er a<> finna <20> Wiktionary.
* Ritreglur <20> samr<6D>mi vi<76> augl<67>singar menntam<61>lar<61><72>uneytis nr. 132/1974, 133/1974, 184/1974 og 261/1977
* Bragfr<66><72>i og H<>ttatal
* I<>unn - Kv<4B><76>amannaf<61>lag
* <20>slenskuskor H<>sk<73>la <20>slands
* M<>lsh<73>ttir (I)
* M<>lsh<73>ttir (II)
* Merking mannanafna
* Nokkur erfi<66> atri<72>i <20>r daglegu m<>li tekin fyrir
* <20>slenska - <20><>skt t<>marit fyrir <20>slenskunema
* <20>slensk M<>lst<73><74> - <20>mislegt var<61>andi <20>slenska m<>lfr<66><72>i, or<6F>ab<61>kur o.fl.
[breyta]
Or<EFBFBD>ab<EFBFBD>kur
* Or<4F>ab<61>k H<>sk<73>lans
* Or<4F>abanki <20>slenskar M<>lst<73><74>var
o Landaheiti og h<>fu<66>sta<74>aheiti
* Hugtakasafn <20><><EFBFBD>ingami<6D>st<73><74>var utanr<6E>kisr<73><72>uneytisins
* A Concise Dictionary of Old Icelandic (innsk<73>nnu<6E>) eftir Geir T. Zo<5A>ga fr<66> <20>rinu 1910.
* An Icelandic-English Dictionary (innsk<73>nnu<6E>) eftir Gu<47>brand Vigf<67>sson og Richard Cleasby, gefin <20>t 1874.
* St<53>r ensk-<2D>slenskur or<6F>alisti
* Annar st<73>r ensk-<2D>slenskur or<6F>alisti (html <20>tg<74>fa)
* Altnordisches W<>rterbuch
[breyta]
<EFBFBD><EFBFBD>or<EFBFBD>
* Skr<6B> <20>slenskrar m<>lst<73><74>var yfir <20><>or<6F>as<61>fn
* Or<4F>asafn Hins <20>slenska st<73>r<EFBFBD>fr<66><72>if<69>lags (leit)
* Tenglar KDE verkefnisins
* Or<4F>alisti L<>SU
* Or<4F>asafn l<>knaritara
* Or<4F>asafn Lyfjastofnunar (yfirlit)
* Hugt<67>k <20> l<>fr<66>nni efnafr<66><72>i
* Jar<61>fr<66><72>ior<6F>: [3] [4]
* T<>lvunarfr<66><72>ior<6F>: [5]
* Ve<56>urfr<66><72>ior<6F> (html <20>tg<74>fa)
* Hugtakasafn <20><><EFBFBD>ingami<6D>st<73><74>var utanr<6E>kisr<73><72>uneytis
* <20>slenskir fuglar
* Hugt<67>k <20> vatnafr<66><72>i og skyldum greinum
* Sj<53>vard<72>raor<6F>ab<61>k Hafranns<6E>knarstofnunar <20>slands
Af <20>http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska<6B>
Flokkar: <20>slenska | Norr<72>n tungum<75>l | Germ<72>nsk tungum<75>l

172
mcs/class/I18N/West/Test/texts/icelandic-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,172 @@
This text is copied from Wikipedia, http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
Íslenska
Af Wikipedia, frjálsa alfræðiritinu
Jump to: navigation, search
Íslenska (Íslenska)
Talað hvar: Íslandi
Heimshluti: Norður Evrópu
Fjöldi málhafa: um 300.000
Sæti:
Ætt: Indóevrópsk
Germönsk
Norðurgermönsk
Vesturnorrænt
Íslenska
Opinber staða
Opinbert tungumál:
Stýrt af: Íslensk málstöð
Tungumálakóðar
ISO 639-1: is
ISO 639-2: ice og isl
SIL: ICE
Tungumál – Listi yfir tungumál
Íslenska er tungumál með fjórum föllum (nefnifalli, þolfalli, þágufalli og eignarfalli) sem aðallega er talað og ritað á Íslandi. Það er indó-evrópskt, germanskt og vesturnorrænt. Af öðrum málum er færeyska skyldust íslensku.
Efnisyfirlit
[fela]
* 1 Saga íslensku
* 2 Breytingar
* 3 Málfræði
* 4 Mállýskur
* 5 Íslenska utan Íslands
* 6 Merk rit, rituð á íslensku
* 7 Heimildir
* 8 Tengt efni
* 9 Tenglar
o 9.1 Orðabækur
+ 9.1.1 Íðorð
[breyta]
Saga íslensku
Íslenska á rætur að rekja til máls norskra landnámsmanna á 9. öld. Á þeim tíma sem hefur liðið hafa orðið talsverðar breytingar á tungumálinu, einkum á orðaforða og framburði, en lítt á málfræði, eins og kemur fram að neðan. Breytingar þessar, einkum á orðaforða, má rekja til breyttra lifnaðarhátta, breytinga á samfélaginu, nýrrar tækni og þekkingar, sem og áhrifa annara tungumála á íslensku, einkum ensku og dönsku. Til hægðarauka er sögu íslenskunnar skipt í þrjú skeið: fornmál til um 1350, miðmál frá 1350 til um 1550 (eða 1600) og nýmál frá lokum miðmáls.
[breyta]
Breytingar
Íslenskt ritmál hefur lítið breyst síðan á landnámsöld með þeim afleiðingum að Íslendingar geta enn í dag - með herkjum og skrekkjum - lesið forn rit á borð við Landnámu, Snorra-Eddu og Íslendingasögurnar. Samræmd stafsetning auðveldar lesturinn þó talsvert, auk þess sem orðaforði þessara rita er heldur takmarkaður. Meiri breytingar hafa orðið á framburði, svo miklar að Íslendingur 20. aldar myndi trúlega ekki skilja Íslending 13. aldar, gætu þeir talað saman.
Helstu breytingar á málinu ná því til orðaforða og framburðar, en minni breytingar hafa orðið á málfræði. (Sjá nánar í sögu íslenskunnar.)
Ýmsar ástæður eru fyrir því hversu vel málið hefur varðveist. Hefðbundna skýringin er auðvitað einangrun landsins, en líklega hefur fullmikið verið gert úr því og er sú skýring ein tæpast fullnægjandi. Önnur ástæða sem oft er nefnd er sú að málið hafi varðveist í skinnhandritunum, hvort sem var um afþreyingarbókmenntir að ræða eða fræði. Handritin hafi verið lesin og innihald þeirra flutt fyrir þá sem ekki voru læsir, þannig hafi mál þeirra varðveist og orðaforði handritanna haldist í málinu. Ennfremur hafi lærðir Íslendingar skrifað að miklu leyti á móðurmálinu, allt frá því að Ari fróði og Fyrsti málfræðingurinn skráðu sín rit, þess vegna hafi latínuáhrif orðið minni en víða annars staðar. Kirkjunnar menn á Íslandi voru líka fljótir að tileinka sér aðferðir Marteins Lúthers og Biblían var snemma þýdd á íslensku. Biblíur og önnur trúarrit voru því snemma til á íslensku á helstu fræðasetrum landsins og prestar boðuðu Guðs orð á íslensku. Þessa kenningu má helst styðja með því að bera okkur saman við þjóðir sem ekki áttu Biblíu á eigin tungu, t.d. Norðmenn, en þeir notuðust við danska Biblíu. Orsakir þeirrar þróunar sem varð á íslensku verða seint útskýrðar til hlítar, en þeir þættir sem nefndir eru hér að ofan hafa allir haft einhver áhrif.
Margir Íslendingar telja íslenskuna vera „upprunalegra“ mál en flest önnur, og að hún hafi breyst minna. Það er ekki alls kostar rétt, og má í því sambandi nefna að íslenskan hefur einungis fjögur föll af átta úr indóevrópska frummálinu, á meðan flest slavnesk mál hafa sex föll, og pólska sjö. Þýska hefur einnig fjögur föll eins og íslenska, og varðveitt eru rit á fornháþýsku sem eru mun eldri en íslensku handritin, eða frá áttundu öld. Í Grikklandi er enn töluð gríska, rétt eins og fyrir þrjú þúsund árum og svo má lengi telja. Öll þessi mál eiga það þó sameiginlegt að hafa breyst að einhverju leyti, og er íslenskan þar engin undantekning. *[1]
[breyta]
Málfræði
Orðflokkar í íslensku Orðflokkur Dæmi Hlutverk
Nafnorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að tilgreina einstaka hluti, eða flokka hluta, jafnt raunverulega sem ímyndaða.
Sagnorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að gefa til kynna aðgerð.
Lýsingarorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að lýsa einhverjum hlut nánar. Oftast notað með nafnorði.
Fornöfn Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Gefa til kynna með almennum hætti um hvern eða hvað setningin á við.
Greinir Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að gera nafnorð ákveðin. Greinir getur verið viðskeyttur eða settur fyrir framan nafnorð sem sér orð.
Töluorð Sautján stórir fuglar hoppa til hinna þriggja merku manna sem standa í garðinum. Þeir eru með tvo poka af fræjum handa fuglunum. Gefa til kynna fjölda eða magn.
Smáorð
Forsetningar Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Hafa áhrif á merkingu fallorðs í setningu.
Atviksorð
Nafnháttarmerki Stóri fuglinn er að hoppa til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er að gefa öðrum fuglum fræ. Nafnháttarmerkið er orðið „að“ á undan sagnorði í nafnhætti. Sögn í nafnhætti er án tíðar og endar oftast á „a“.
Samtengingar Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Tengir saman setningar til að mynda málsgrein. Skiptist í aðaltengingar og aukatengingar.
Upphrópanir
Ath: Þetta þarfnast yfirferðar.
[breyta]
Mállýskur
Ýmis svæðisbundin afbrigði mynduðust í málinu, þrátt fyrir hinar litlu breytingar, en deildar meiningar eru um hvort sá munur geti kallast mállýskumunur. Hingað til hefur yfirleitt verið einblínt á framburðarmun þó einnig hafi einhver munur verið á orðanotkun. Málhreinsunarmönnum á fyrri hluta tuttugustu aldar þóttu sumar framburðarmállýskurnar ljótar og gengu hart fram í að útrýma þeim, sérstaklega flámæli. Skólarnir voru meðal annars notaðir í þeim tilgangi.
Mállýskumunur hefur dofnað talsvert á Íslandi á tuttugustu öld og sumar framburðarmállýskurnar eru nánast horfnar úr málinu.
Helstu íslensku framburðarmállýskurnar eru (voru) Skaftfellskur einhljóðaframburður, Vestfirskur einhljóðaframburður, harðmæli og raddaður framburður, ngl-framburður, bð- og gð-framburður, hv-framburður og rn- og rl-framburður.
[breyta]
Íslenska utan Íslands
Íslenska er töluð af áhugamönnum og fólki af íslensku bergi brotið víðsvegar um heim. Mest er af íslenskumælandi fólki í Kanada og Bandaríkjunum, einna helst í Gimli í Manitoba, en þangað fluttist stór hópur Íslendinga (kallaðir Vesturfarar) við lok 19. aldar. Svo er að nefna þá er leggja nám á íslensku erlendis, t.d. þá sem læra í gegnum íslensku kennsluvef Háskóla Íslands [2], sem kallast Icelandic Online og sem erlendir aðilar tóku þátt í, m.a. háskóli í Wisconsin í Bandaríkjunum.
[breyta]
Merk rit, rituð á íslensku
* (ritaðar) um 1190–1320: Íslendingasögurnar
* um 1140: Fyrsta málfræðiritgerðin
* 1952: Gerpla Halldórs Laxness (skrifuð í stíl íslendingasagna)
[breyta]
Heimildir
* Gyldendals Tibinds Leksikon. 1977. Aðalritstjóri: Jørgen Bang, cand. mag.. Gyldendalske Boghandel, Nordisk Forlag A.S. Kaupmannahöfn.
* Heimir Pálsson. 1999. Frá lærdómsöld til raunsæis - Íslenskar bókmenntir 1550-1900. Vaka-Helgafell hf., Reykjavík.
* Íslensk orðabók. 1985. Árni Böðvarsson ritstýrði. Bókaútgáfa Menningarsjóðs, Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin A-G. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin H-O. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin P-Ö. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Ívar Björnsson. [Útgáfuár óþekkt]. Málsaga fyrir framhaldsskóla. 2. útgáfa. Offsetfjölritun hf., Reykjavík.
[breyta]
Tengt efni
* Íslenska stafrófið
* Gæsalappir
* Háfrónska
[breyta]
Tenglar
Wiktionary merkið
Orðabókaskilgreiningu fyrir Íslenska er að finna á Wiktionary.
* Ritreglur Í samræmi við auglýsingar menntamálaráðuneytis nr. 132/1974, 133/1974, 184/1974 og 261/1977
* Bragfræði og Háttatal
* Iðunn - Kvæðamannafélag
* Íslenskuskor Háskóla Íslands
* Málshættir (I)
* Málshættir (II)
* Merking mannanafna
* Nokkur erfið atriði úr daglegu máli tekin fyrir
* Íslenska - Þýskt tímarit fyrir íslenskunema
* Íslensk Málstöð - Ýmislegt varðandi íslenska málfræði, orðabækur o.fl.
[breyta]
Orðabækur
* Orðabók Háskólans
* Orðabanki Íslenskar Málstöðvar
o Landaheiti og höfuðstaðaheiti
* Hugtakasafn Þýðingamiðstöðvar utanríkisráðuneytisins
* A Concise Dictionary of Old Icelandic (innskönnuð) eftir Geir T. Zoëga frá árinu 1910.
* An Icelandic-English Dictionary (innskönnuð) eftir Guðbrand Vigfússon og Richard Cleasby, gefin út 1874.
* Stór ensk-íslenskur orðalisti
* Annar stór ensk-íslenskur orðalisti (html útgáfa)
* Altnordisches Wörterbuch
[breyta]
Íðorð
* Skrá Íslenskrar málstöðvar yfir íðorðasöfn
* Orðasafn Hins íslenska stærðfræðifélags (leit)
* Tenglar KDE verkefnisins
* Orðalisti LÍSU
* Orðasafn læknaritara
* Orðasafn Lyfjastofnunar (yfirlit)
* Hugtök í lífrænni efnafræði
* Jarðfræðiorð: [3] [4]
* Tölvunarfræðiorð: [5]
* Veðurfræðiorð (html útgáfa)
* Hugtakasafn Þýðingamiðstöðvar utanríkisráðuneytis
* Íslenskir fuglar
* Hugtök í vatnafræði og skyldum greinum
* Sjávardýraorðabók Hafrannsóknarstofnunar Íslands
Af „http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska“
Flokkar: Íslenska | Norræn tungumál | Germönsk tungumál

173
mcs/class/I18N/West/Test/texts/icelandic2-861.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,173 @@
This text is copied from Wikipedia, http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
replaced some characters (" and -)
<EFBFBD>slenska
Af Wikipedia, frj<72>lsa alfr<66><72>iritinu
Jump to: navigation, search
<EFBFBD>slenska (<28>slenska)
Tala<EFBFBD> hvar: <09>slandi
Heimshluti: Nor<6F>ur Evr<76>pu
Fj<EFBFBD>ldi m<>lhafa: um 300.000
S<EFBFBD>ti:
<EFBFBD>tt: Ind<6E>evr<76>psk
Germ<72>nsk
Nor<6F>urgerm<72>nsk
Vesturnorr<72>nt
<20>slenska
Opinber sta<74>a
Opinbert tungum<75>l:
St<EFBFBD>rt af: <09>slensk m<>lst<73><74>
Tungum<EFBFBD>lak<EFBFBD><EFBFBD>ar
ISO 639-1: is
ISO 639-2: ice og isl
SIL: ICE
Tungum<EFBFBD>l - Listi yfir tungum<75>l
<EFBFBD>slenska er tungum<75>l me<6D> fj<66>rum f<>llum (nefnifalli, <20>olfalli, <20><>gufalli og eignarfalli) sem a<>allega er tala<6C> og rita<74> <20> <20>slandi. <20>a<EFBFBD> er ind<6E>-evr<76>pskt, germanskt og vesturnorr<72>nt. Af <20><>rum m<>lum er f<>reyska skyldust <20>slensku.
Efnisyfirlit
[fela]
* 1 Saga <20>slensku
* 2 Breytingar
* 3 M<>lfr<66><72>i
* 4 M<>ll<6C>skur
* 5 <20>slenska utan <20>slands
* 6 Merk rit, ritu<74> <20> <20>slensku
* 7 Heimildir
* 8 Tengt efni
* 9 Tenglar
o 9.1 Or<4F>ab<61>kur
+ 9.1.1 <20><>or<6F>
[breyta]
Saga <20>slensku
<EFBFBD>slenska <20> r<>tur a<> rekja til m<>ls norskra landn<64>msmanna <20> 9. <20>ld. <20> <20>eim t<>ma sem hefur li<6C>i<EFBFBD> hafa or<6F>i<EFBFBD> talsver<65>ar breytingar <20> tungum<75>linu, einkum <20> or<6F>afor<6F>a og frambur<75>i, en l<>tt <20> m<>lfr<66><72>i, eins og kemur fram a<> ne<6E>an. Breytingar <20>essar, einkum <20> or<6F>afor<6F>a, m<> rekja til breyttra lifna<6E>arh<72>tta, breytinga <20> samf<6D>laginu, n<>rrar t<>kni og <20>ekkingar, sem og <20>hrifa annara tungum<75>la <20> <20>slensku, einkum ensku og d<>nsku. Til h<>g<EFBFBD>arauka er s<>gu <20>slenskunnar skipt <20> <20>rj<72> skei<65>: fornm<6E>l til um 1350, mi<6D>m<EFBFBD>l fr<66> 1350 til um 1550 (e<>a 1600) og n<>m<EFBFBD>l fr<66> lokum mi<6D>m<EFBFBD>ls.
[breyta]
Breytingar
<EFBFBD>slenskt ritm<74>l hefur l<>ti<74> breyst s<><73>an <20> landn<64>ms<6D>ld me<6D> <20>eim aflei<65>ingum a<> <20>slendingar geta enn <20> dag - me<6D> herkjum og skrekkjum - lesi<73> forn rit <20> bor<6F> vi<76> Landn<64>mu, Snorra-Eddu og <20>slendingas<61>gurnar. Samr<6D>md stafsetning au<61>veldar lesturinn <20><> talsvert, auk <20>ess sem or<6F>afor<6F>i <20>essara rita er heldur takmarka<6B>ur. Meiri breytingar hafa or<6F>i<EFBFBD> <20> frambur<75>i, svo miklar a<> <20>slendingur 20. aldar myndi tr<74>lega ekki skilja <20>slending 13. aldar, g<>tu <20>eir tala<6C> saman.
Helstu breytingar <20> m<>linu n<> <20>v<EFBFBD> til or<6F>afor<6F>a og frambur<75>ar, en minni breytingar hafa or<6F>i<EFBFBD> <20> m<>lfr<66><72>i. (Sj<53> n<>nar <20> s<>gu <20>slenskunnar.)
<EFBFBD>msar <20>st<73><74>ur eru fyrir <20>v<EFBFBD> hversu vel m<>li<6C> hefur var<61>veist. Hef<65>bundna sk<73>ringin er au<61>vita<74> einangrun landsins, en l<>klega hefur fullmiki<6B> veri<72> gert <20>r <20>v<EFBFBD> og er s<> sk<73>ring ein t<>past fulln<6C>gjandi. <20>nnur <20>st<73><74>a sem oft er nefnd er s<> a<> m<>li<6C> hafi var<61>veist <20> skinnhandritunum, hvort sem var um af<61>reyingarb<72>kmenntir a<> r<><72>a e<>a fr<66><72>i. Handritin hafi veri<72> lesin og innihald <20>eirra flutt fyrir <20><> sem ekki voru l<>sir, <20>annig hafi m<>l <20>eirra var<61>veist og or<6F>afor<6F>i handritanna haldist <20> m<>linu. Ennfremur hafi l<>r<EFBFBD>ir <20>slendingar skrifa<66> a<> miklu leyti <20> m<><6D>urm<72>linu, allt fr<66> <20>v<EFBFBD> a<> Ari fr<66><72>i og Fyrsti m<>lfr<66><72>ingurinn skr<6B><72>u s<>n rit, <20>ess vegna hafi lat<61>nu<6E>hrif or<6F>i<EFBFBD> minni en v<><76>a annars sta<74>ar. Kirkjunnar menn <20> <20>slandi voru l<>ka flj<6C>tir a<> tileinka s<>r a<>fer<65>ir Marteins L<>thers og Bibl<62>an var snemma <20><>dd <20> <20>slensku. Bibl<62>ur og <20>nnur tr<74>arrit voru <20>v<EFBFBD> snemma til <20> <20>slensku <20> helstu fr<66><72>asetrum landsins og prestar bo<62>u<EFBFBD>u Gu<47>s or<6F> <20> <20>slensku. <20>essa kenningu m<> helst sty<74>ja me<6D> <20>v<EFBFBD> a<> bera okkur saman vi<76> <20>j<EFBFBD><6A>ir sem ekki <20>ttu Bibl<62>u <20> eigin tungu, t.d. Nor<6F>menn, en <20>eir notu<74>ust vi<76> danska Bibl<62>u. Orsakir <20>eirrar <20>r<EFBFBD>unar sem var<61> <20> <20>slensku ver<65>a seint <20>tsk<73>r<EFBFBD>ar til hl<68>tar, en <20>eir <20><>ttir sem nefndir eru h<>r a<> ofan hafa allir haft einhver <20>hrif.
Margir <20>slendingar telja <20>slenskuna vera "upprunalegra" m<>l en flest <20>nnur, og a<> h<>n hafi breyst minna. <20>a<EFBFBD> er ekki alls kostar r<>tt, og m<> <20> <20>v<EFBFBD> sambandi nefna a<> <20>slenskan hefur einungis fj<66>gur f<>ll af <20>tta <20>r ind<6E>evr<76>pska frumm<6D>linu, <20> me<6D>an flest slavnesk m<>l hafa sex f<>ll, og p<>lska sj<73>. <20><>ska hefur einnig fj<66>gur f<>ll eins og <20>slenska, og var<61>veitt eru rit <20> fornh<6E><68><EFBFBD>sku sem eru mun eldri en <20>slensku handritin, e<>a fr<66> <20>ttundu <20>ld. <20> Grikklandi er enn t<>lu<6C> gr<67>ska, r<>tt eins og fyrir <20>rj<72> <20><>sund <20>rum og svo m<> lengi telja. <20>ll <20>essi m<>l eiga <20>a<EFBFBD> <20><> sameiginlegt a<> hafa breyst a<> einhverju leyti, og er <20>slenskan <20>ar engin undantekning. *[1]
[breyta]
M<EFBFBD>lfr<EFBFBD><EFBFBD>i
Or<EFBFBD>flokkar <20> <20>slensku Or<4F>flokkur D<>mi Hlutverk
Nafnor<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> tilgreina einstaka hluti, e<>a flokka hluta, jafnt raunverulega sem <20>mynda<64>a.
Sagnor<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> gefa til kynna a<>ger<65>.
L<EFBFBD>singaror<EFBFBD> St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> l<>sa einhverjum hlut n<>nar. Oftast nota<74> me<6D> nafnor<6F>i.
Forn<EFBFBD>fn St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Gefa til kynna me<6D> almennum h<>tti um hvern e<>a hva<76> setningin <20> vi<76>.
Greinir St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. A<> gera nafnor<6F> <20>kve<76>in. Greinir getur veri<72> vi<76>skeyttur e<>a settur fyrir framan nafnor<6F> sem s<>r or<6F>.
T<EFBFBD>luor<EFBFBD> Sautj<74>n st<73>rir fuglar hoppa til hinna <20>riggja merku manna sem standa <20> gar<61>inum. <20>eir eru me<6D> tvo poka af fr<66>jum handa fuglunum. Gefa til kynna fj<66>lda e<>a magn.
Sm<EFBFBD>or<EFBFBD>
Forsetningar St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Hafa <20>hrif <20> merkingu fallor<6F>s <20> setningu.
Atviksor<EFBFBD>
Nafnh<EFBFBD>ttarmerki St<53>ri fuglinn er a<> hoppa til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er a<> gefa <20><>rum fuglum fr<66>. Nafnh<6E>ttarmerki<6B> er or<6F>i<EFBFBD> "a<>" <20> undan sagnor<6F>i <20> nafnh<6E>tti. S<>gn <20> nafnh<6E>tti er <20>n t<><74>ar og endar oftast <20> "a".
Samtengingar St<53>ri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur <20> gar<61>inum. Hann er me<6D> fr<66> handa fuglinum. Tengir saman setningar til a<> mynda m<>lsgrein. Skiptist <20> a<>altengingar og aukatengingar.
Upphr<EFBFBD>panir
Ath: <20>etta <20>arfnast yfirfer<65>ar.
[breyta]
M<EFBFBD>ll<EFBFBD>skur
<EFBFBD>mis sv<73><76>isbundin afbrig<69>i myndu<64>ust <20> m<>linu, <20>r<EFBFBD>tt fyrir hinar litlu breytingar, en deildar meiningar eru um hvort s<> munur geti kallast m<>ll<6C>skumunur. Hinga<67> til hefur yfirleitt veri<72> einbl<62>nt <20> frambur<75>armun <20><> einnig hafi einhver munur veri<72> <20> or<6F>anotkun. M<>lhreinsunarm<72>nnum <20> fyrri hluta tuttugustu aldar <20><>ttu sumar frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar lj<6C>tar og gengu hart fram <20> a<> <20>tr<74>ma <20>eim, s<>rstaklega fl<66>m<EFBFBD>li. Sk<53>larnir voru me<6D>al annars nota<74>ir <20> <20>eim tilgangi.
M<EFBFBD>ll<EFBFBD>skumunur hefur dofna<6E> talsvert <20> <20>slandi <20> tuttugustu <20>ld og sumar frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar eru n<>nast horfnar <20>r m<>linu.
Helstu <20>slensku frambur<75>arm<72>ll<6C>skurnar eru (voru) Skaftfellskur einhlj<6C><6A>aframbur<75>ur, Vestfirskur einhlj<6C><6A>aframbur<75>ur, har<61>m<EFBFBD>li og radda<64>ur frambur<75>ur, ngl-frambur<75>ur, b<>- og g<>-frambur<75>ur, hv-frambur<75>ur og rn- og rl-frambur<75>ur.
[breyta]
<EFBFBD>slenska utan <20>slands
<EFBFBD>slenska er t<>lu<6C> af <20>hugam<61>nnum og f<>lki af <20>slensku bergi broti<74> v<><76>svegar um heim. Mest er af <20>slenskum<75>landi f<>lki <20> Kanada og Bandar<61>kjunum, einna helst <20> Gimli <20> Manitoba, en <20>anga<67> fluttist st<73>r h<>pur <20>slendinga (kalla<6C>ir Vesturfarar) vi<76> lok 19. aldar. Svo er a<> nefna <20><> er leggja n<>m <20> <20>slensku erlendis, t.d. <20><> sem l<>ra <20> gegnum <20>slensku kennsluvef H<>sk<73>la <20>slands [2], sem kallast Icelandic Online og sem erlendir a<>ilar t<>ku <20><>tt <20>, m.a. h<>sk<73>li <20> Wisconsin <20> Bandar<61>kjunum.
[breyta]
Merk rit, ritu<74> <20> <20>slensku
* (rita<74>ar) um 1190-1320: <20>slendingas<61>gurnar
* um 1140: Fyrsta m<>lfr<66><72>iritger<65>in
* 1952: Gerpla Halld<6C>rs Laxness (skrifu<66> <20> st<73>l <20>slendingasagna)
[breyta]
Heimildir
* Gyldendals Tibinds Leksikon. 1977. A<>alritstj<74>ri: J<>rgen Bang, cand. mag.. Gyldendalske Boghandel, Nordisk Forlag A.S. Kaupmannah<61>fn.
* Heimir P<>lsson. 1999. Fr<46> l<>rd<72>ms<6D>ld til rauns<6E>is - <20>slenskar b<>kmenntir 1550-1900. Vaka-Helgafell hf., Reykjav<61>k.
* <20>slensk or<6F>ab<61>k. 1985. <20>rni B<><42>varsson ritst<73>r<EFBFBD>i. B<>ka<6B>tg<74>fa Menningarsj<73><6A>s, Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin A-G. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin H-O. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>slenska Alfr<66><72>ior<6F>ab<61>kin P-<2D>. 1990. Ritstj<74>rar: D<>ra Hafsteinsd<73>ttir og Sigr<67><72>ur Har<61>ard<72>ttir. <20>rn og <20>rlygur hf., Reykjav<61>k.
* <20>var Bj<42>rnsson. [<5B>tg<74>fu<66>r <20><>ekkt]. M<>lsaga fyrir framhaldssk<73>la. 2. <20>tg<74>fa. Offsetfj<66>lritun hf., Reykjav<61>k.
[breyta]
Tengt efni
* <20>slenska stafr<66>fi<66>
* G<>salappir
* H<>fr<66>nska
[breyta]
Tenglar
Wiktionary merki<6B>
Or<EFBFBD>ab<EFBFBD>kaskilgreiningu fyrir <20>slenska er a<> finna <20> Wiktionary.
* Ritreglur <20> samr<6D>mi vi<76> augl<67>singar menntam<61>lar<61><72>uneytis nr. 132/1974, 133/1974, 184/1974 og 261/1977
* Bragfr<66><72>i og H<>ttatal
* I<>unn - Kv<4B><76>amannaf<61>lag
* <20>slenskuskor H<>sk<73>la <20>slands
* M<>lsh<73>ttir (I)
* M<>lsh<73>ttir (II)
* Merking mannanafna
* Nokkur erfi<66> atri<72>i <20>r daglegu m<>li tekin fyrir
* <20>slenska - <20><>skt t<>marit fyrir <20>slenskunema
* <20>slensk M<>lst<73><74> - <20>mislegt var<61>andi <20>slenska m<>lfr<66><72>i, or<6F>ab<61>kur o.fl.
[breyta]
Or<EFBFBD>ab<EFBFBD>kur
* Or<4F>ab<61>k H<>sk<73>lans
* Or<4F>abanki <20>slenskar M<>lst<73><74>var
o Landaheiti og h<>fu<66>sta<74>aheiti
* Hugtakasafn <20><><EFBFBD>ingami<6D>st<73><74>var utanr<6E>kisr<73><72>uneytisins
* A Concise Dictionary of Old Icelandic (innsk<73>nnu<6E>) eftir Geir T. Zo<5A>ga fr<66> <20>rinu 1910.
* An Icelandic-English Dictionary (innsk<73>nnu<6E>) eftir Gu<47>brand Vigf<67>sson og Richard Cleasby, gefin <20>t 1874.
* St<53>r ensk-<2D>slenskur or<6F>alisti
* Annar st<73>r ensk-<2D>slenskur or<6F>alisti (html <20>tg<74>fa)
* Altnordisches W<>rterbuch
[breyta]
<EFBFBD><EFBFBD>or<EFBFBD>
* Skr<6B> <20>slenskrar m<>lst<73><74>var yfir <20><>or<6F>as<61>fn
* Or<4F>asafn Hins <20>slenska st<73>r<EFBFBD>fr<66><72>if<69>lags (leit)
* Tenglar KDE verkefnisins
* Or<4F>alisti L<>SU
* Or<4F>asafn l<>knaritara
* Or<4F>asafn Lyfjastofnunar (yfirlit)
* Hugt<67>k <20> l<>fr<66>nni efnafr<66><72>i
* Jar<61>fr<66><72>ior<6F>: [3] [4]
* T<>lvunarfr<66><72>ior<6F>: [5]
* Ve<56>urfr<66><72>ior<6F> (html <20>tg<74>fa)
* Hugtakasafn <20><><EFBFBD>ingami<6D>st<73><74>var utanr<6E>kisr<73><72>uneytis
* <20>slenskir fuglar
* Hugt<67>k <20> vatnafr<66><72>i og skyldum greinum
* Sj<53>vard<72>raor<6F>ab<61>k Hafranns<6E>knarstofnunar <20>slands
Af "http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska"
Flokkar: <20>slenska | Norr<72>n tungum<75>l | Germ<72>nsk tungum<75>l

173
mcs/class/I18N/West/Test/texts/icelandic2-utf8.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,173 @@
This text is copied from Wikipedia, http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska
Authored under GFDL license: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html
replaced some characters (" and -)
Íslenska
Af Wikipedia, frjálsa alfræðiritinu
Jump to: navigation, search
Íslenska (Íslenska)
Talað hvar: Íslandi
Heimshluti: Norður Evrópu
Fjöldi málhafa: um 300.000
Sæti:
Ætt: Indóevrópsk
Germönsk
Norðurgermönsk
Vesturnorrænt
Íslenska
Opinber staða
Opinbert tungumál:
Stýrt af: Íslensk málstöð
Tungumálakóðar
ISO 639-1: is
ISO 639-2: ice og isl
SIL: ICE
Tungumál - Listi yfir tungumál
Íslenska er tungumál með fjórum föllum (nefnifalli, þolfalli, þágufalli og eignarfalli) sem aðallega er talað og ritað á Íslandi. Það er indó-evrópskt, germanskt og vesturnorrænt. Af öðrum málum er færeyska skyldust íslensku.
Efnisyfirlit
[fela]
* 1 Saga íslensku
* 2 Breytingar
* 3 Málfræði
* 4 Mállýskur
* 5 Íslenska utan Íslands
* 6 Merk rit, rituð á íslensku
* 7 Heimildir
* 8 Tengt efni
* 9 Tenglar
o 9.1 Orðabækur
+ 9.1.1 Íðorð
[breyta]
Saga íslensku
Íslenska á rætur að rekja til máls norskra landnámsmanna á 9. öld. Á þeim tíma sem hefur liðið hafa orðið talsverðar breytingar á tungumálinu, einkum á orðaforða og framburði, en lítt á málfræði, eins og kemur fram að neðan. Breytingar þessar, einkum á orðaforða, má rekja til breyttra lifnaðarhátta, breytinga á samfélaginu, nýrrar tækni og þekkingar, sem og áhrifa annara tungumála á íslensku, einkum ensku og dönsku. Til hægðarauka er sögu íslenskunnar skipt í þrjú skeið: fornmál til um 1350, miðmál frá 1350 til um 1550 (eða 1600) og nýmál frá lokum miðmáls.
[breyta]
Breytingar
Íslenskt ritmál hefur lítið breyst síðan á landnámsöld með þeim afleiðingum að Íslendingar geta enn í dag - með herkjum og skrekkjum - lesið forn rit á borð við Landnámu, Snorra-Eddu og Íslendingasögurnar. Samræmd stafsetning auðveldar lesturinn þó talsvert, auk þess sem orðaforði þessara rita er heldur takmarkaður. Meiri breytingar hafa orðið á framburði, svo miklar að Íslendingur 20. aldar myndi trúlega ekki skilja Íslending 13. aldar, gætu þeir talað saman.
Helstu breytingar á málinu ná því til orðaforða og framburðar, en minni breytingar hafa orðið á málfræði. (Sjá nánar í sögu íslenskunnar.)
Ýmsar ástæður eru fyrir því hversu vel málið hefur varðveist. Hefðbundna skýringin er auðvitað einangrun landsins, en líklega hefur fullmikið verið gert úr því og er sú skýring ein tæpast fullnægjandi. Önnur ástæða sem oft er nefnd er sú að málið hafi varðveist í skinnhandritunum, hvort sem var um afþreyingarbókmenntir að ræða eða fræði. Handritin hafi verið lesin og innihald þeirra flutt fyrir þá sem ekki voru læsir, þannig hafi mál þeirra varðveist og orðaforði handritanna haldist í málinu. Ennfremur hafi lærðir Íslendingar skrifað að miklu leyti á móðurmálinu, allt frá því að Ari fróði og Fyrsti málfræðingurinn skráðu sín rit, þess vegna hafi latínuáhrif orðið minni en víða annars staðar. Kirkjunnar menn á Íslandi voru líka fljótir að tileinka sér aðferðir Marteins Lúthers og Biblían var snemma þýdd á íslensku. Biblíur og önnur trúarrit voru því snemma til á íslensku á helstu fræðasetrum landsins og prestar boðuðu Guðs orð á íslensku. Þessa kenningu má helst styðja með því að bera okkur saman við þjóðir sem ekki áttu Biblíu á eigin tungu, t.d. Norðmenn, en þeir notuðust við danska Biblíu. Orsakir þeirrar þróunar sem varð á íslensku verða seint útskýrðar til hlítar, en þeir þættir sem nefndir eru hér að ofan hafa allir haft einhver áhrif.
Margir Íslendingar telja íslenskuna vera "upprunalegra" mál en flest önnur, og að hún hafi breyst minna. Það er ekki alls kostar rétt, og má í því sambandi nefna að íslenskan hefur einungis fjögur föll af átta úr indóevrópska frummálinu, á meðan flest slavnesk mál hafa sex föll, og pólska sjö. Þýska hefur einnig fjögur föll eins og íslenska, og varðveitt eru rit á fornháþýsku sem eru mun eldri en íslensku handritin, eða frá áttundu öld. Í Grikklandi er enn töluð gríska, rétt eins og fyrir þrjú þúsund árum og svo má lengi telja. Öll þessi mál eiga það þó sameiginlegt að hafa breyst að einhverju leyti, og er íslenskan þar engin undantekning. *[1]
[breyta]
Málfræði
Orðflokkar í íslensku Orðflokkur Dæmi Hlutverk
Nafnorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að tilgreina einstaka hluti, eða flokka hluta, jafnt raunverulega sem ímyndaða.
Sagnorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að gefa til kynna aðgerð.
Lýsingarorð Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að lýsa einhverjum hlut nánar. Oftast notað með nafnorði.
Fornöfn Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Gefa til kynna með almennum hætti um hvern eða hvað setningin á við.
Greinir Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Að gera nafnorð ákveðin. Greinir getur verið viðskeyttur eða settur fyrir framan nafnorð sem sér orð.
Töluorð Sautján stórir fuglar hoppa til hinna þriggja merku manna sem standa í garðinum. Þeir eru með tvo poka af fræjum handa fuglunum. Gefa til kynna fjölda eða magn.
Smáorð
Forsetningar Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Hafa áhrif á merkingu fallorðs í setningu.
Atviksorð
Nafnháttarmerki Stóri fuglinn er að hoppa til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er að gefa öðrum fuglum fræ. Nafnháttarmerkið er orðið "að" á undan sagnorði í nafnhætti. Sögn í nafnhætti er án tíðar og endar oftast á "a".
Samtengingar Stóri fuglinn hoppar til hins merka manns sem stendur í garðinum. Hann er með fræ handa fuglinum. Tengir saman setningar til að mynda málsgrein. Skiptist í aðaltengingar og aukatengingar.
Upphrópanir
Ath: Þetta þarfnast yfirferðar.
[breyta]
Mállýskur
Ýmis svæðisbundin afbrigði mynduðust í málinu, þrátt fyrir hinar litlu breytingar, en deildar meiningar eru um hvort sá munur geti kallast mállýskumunur. Hingað til hefur yfirleitt verið einblínt á framburðarmun þó einnig hafi einhver munur verið á orðanotkun. Málhreinsunarmönnum á fyrri hluta tuttugustu aldar þóttu sumar framburðarmállýskurnar ljótar og gengu hart fram í að útrýma þeim, sérstaklega flámæli. Skólarnir voru meðal annars notaðir í þeim tilgangi.
Mállýskumunur hefur dofnað talsvert á Íslandi á tuttugustu öld og sumar framburðarmállýskurnar eru nánast horfnar úr málinu.
Helstu íslensku framburðarmállýskurnar eru (voru) Skaftfellskur einhljóðaframburður, Vestfirskur einhljóðaframburður, harðmæli og raddaður framburður, ngl-framburður, bð- og gð-framburður, hv-framburður og rn- og rl-framburður.
[breyta]
Íslenska utan Íslands
Íslenska er töluð af áhugamönnum og fólki af íslensku bergi brotið víðsvegar um heim. Mest er af íslenskumælandi fólki í Kanada og Bandaríkjunum, einna helst í Gimli í Manitoba, en þangað fluttist stór hópur Íslendinga (kallaðir Vesturfarar) við lok 19. aldar. Svo er að nefna þá er leggja nám á íslensku erlendis, t.d. þá sem læra í gegnum íslensku kennsluvef Háskóla Íslands [2], sem kallast Icelandic Online og sem erlendir aðilar tóku þátt í, m.a. háskóli í Wisconsin í Bandaríkjunum.
[breyta]
Merk rit, rituð á íslensku
* (ritaðar) um 1190-1320: Íslendingasögurnar
* um 1140: Fyrsta málfræðiritgerðin
* 1952: Gerpla Halldórs Laxness (skrifuð í stíl íslendingasagna)
[breyta]
Heimildir
* Gyldendals Tibinds Leksikon. 1977. Aðalritstjóri: Jørgen Bang, cand. mag.. Gyldendalske Boghandel, Nordisk Forlag A.S. Kaupmannahöfn.
* Heimir Pálsson. 1999. Frá lærdómsöld til raunsæis - Íslenskar bókmenntir 1550-1900. Vaka-Helgafell hf., Reykjavík.
* Íslensk orðabók. 1985. Árni Böðvarsson ritstýrði. Bókaútgáfa Menningarsjóðs, Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin A-G. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin H-O. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Íslenska Alfræðiorðabókin P-Ö. 1990. Ritstjórar: Dóra Hafsteinsdóttir og Sigríður Harðardóttir. Örn og Örlygur hf., Reykjavík.
* Ívar Björnsson. [Útgáfuár óþekkt]. Málsaga fyrir framhaldsskóla. 2. útgáfa. Offsetfjölritun hf., Reykjavík.
[breyta]
Tengt efni
* Íslenska stafrófið
* Gæsalappir
* Háfrónska
[breyta]
Tenglar
Wiktionary merkið
Orðabókaskilgreiningu fyrir Íslenska er að finna á Wiktionary.
* Ritreglur Í samræmi við auglýsingar menntamálaráðuneytis nr. 132/1974, 133/1974, 184/1974 og 261/1977
* Bragfræði og Háttatal
* Iðunn - Kvæðamannafélag
* Íslenskuskor Háskóla Íslands
* Málshættir (I)
* Málshættir (II)
* Merking mannanafna
* Nokkur erfið atriði úr daglegu máli tekin fyrir
* Íslenska - Þýskt tímarit fyrir íslenskunema
* Íslensk Málstöð - Ýmislegt varðandi íslenska málfræði, orðabækur o.fl.
[breyta]
Orðabækur
* Orðabók Háskólans
* Orðabanki Íslenskar Málstöðvar
o Landaheiti og höfuðstaðaheiti
* Hugtakasafn Þýðingamiðstöðvar utanríkisráðuneytisins
* A Concise Dictionary of Old Icelandic (innskönnuð) eftir Geir T. Zoëga frá árinu 1910.
* An Icelandic-English Dictionary (innskönnuð) eftir Guðbrand Vigfússon og Richard Cleasby, gefin út 1874.
* Stór ensk-íslenskur orðalisti
* Annar stór ensk-íslenskur orðalisti (html útgáfa)
* Altnordisches Wörterbuch
[breyta]
Íðorð
* Skrá Íslenskrar málstöðvar yfir íðorðasöfn
* Orðasafn Hins íslenska stærðfræðifélags (leit)
* Tenglar KDE verkefnisins
* Orðalisti LÍSU
* Orðasafn læknaritara
* Orðasafn Lyfjastofnunar (yfirlit)
* Hugtök í lífrænni efnafræði
* Jarðfræðiorð: [3] [4]
* Tölvunarfræðiorð: [5]
* Veðurfræðiorð (html útgáfa)
* Hugtakasafn Þýðingamiðstöðvar utanríkisráðuneytis
* Íslenskir fuglar
* Hugtök í vatnafræði og skyldum greinum
* Sjávardýraorðabók Hafrannsóknarstofnunar Íslands
Af "http://is.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dslenska"
Flokkar: Íslenska | Norræn tungumál | Germönsk tungumál

165
mcs/class/I18N/West/Test/texts/italian-28593.txt Normal file
View File

File diff suppressed because one or more lines are too long

165
mcs/class/I18N/West/Test/texts/italian-utf8.txt Normal file
View File

File diff suppressed because one or more lines are too long

67
mcs/class/I18N/West/Test/texts/latin-28605.txt Normal file
View File

@@ -0,0 +1,67 @@
"<22>", capital AE diphthong (ligature)
"<22>", capital A, acute accent
"<22>", capital A, circumflex accent
"<22>", capital A, grave accent
"<22>", capital A, ring
"<22>", capital A, tilde
"<22>", capital A, dieresis or umlaut mark
"<22>", capital C, cedilla
"<22>", capital Eth, Icelandic
"<22>", capital E, acute accent
"<22>", capital E, circumflex accent
"<22>", capital E, grave accent
"<22>", capital E, dieresis or umlaut mark
"<22>", capital I, acute accent
"<22>", capital I, circumflex accent
"<22>", capital I, grave accent
"<22>", capital I, dieresis or umlaut mark
"<22>", capital N, tilde
"<22>", capital O, acute accent
"<22>", capital O, circumflex accent
"<22>", capital O, grave accent
"<22>", capital O, slash
"<22>", capital O, tilde
"<22>", capital O, dieresis or umlaut mark
"<22>", capital THORN, Icelandic
"<22>", capital U, acute accent
"<22>", capital U, circumflex accent
"<22>", capital U, grave accent
"<22>", capital U, dieresis or umlaut mark
"<22>", capital Y, acute accent
"<22>", small a, acute accent
"<22>", small a, circumflex accent
"<22>", small ae diphthong (ligature)
"<22>", small a, grave accent
"&", ampersand
"<22>", small a, ring
"<22>", small a, tilde
"<22>", small a, dieresis or umlaut mark
"<22>", small c, cedilla
"<22>", small e, acute accent
"<22>", small e, circumflex accent
"<22>", small e, grave accent
"<22>", small eth, Icelandic
"<22>", small e, dieresis or umlaut mark
">", greater than
"<22>", small i, acute accent
"<22>", small i, circumflex accent
"<22>", small i, grave accent
"<22>", small i, dieresis or umlaut mark
"<", less than
" ", nbsp, non breaking space
"<22>", small n, tilde
"<22>", small o, acute accent
"<22>", small o, circumflex accent
"<22>", small o, grave accent
"<22>", small o, slash
"<22>", small o, tilde
"<22>", small o, dieresis or umlaut mark
""", quote, '"'
"<22>", small sharp s, German (sz ligature)
"<22>", small thorn, Icelandic
"<22>", small u, acute accent
"<22>", small u, circumflex accent
"<22>", small u, grave accent
"<22>", small u, dieresis or umlaut mark
"<22>", small y, acute accent
"<22>", small y, dieresis or umlaut mark

Some files were not shown because too many files have changed in this diff Show More